A száműzött zene

Az első ilyen sorozatot az ARC, a Kanadai Királyi Zenei Konzervatórium kamaraegyüttese játszotta Torontóban, 2006-ban. Az intézmény igazgatója, Paul Simon, azaz Simon Pál a legdinamikusabb intézményvezetők közé tartozik, a neve fogalom világszerte - jegyezte meg a program kapcsán Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

A kanadai zenészek a budapesti sorozat harmadik estjén, és éppen a Zsidó Kultúra Napján, vasárnap lépnek föl a Csalán utcai Bartók Emlékházban, a zeneszerző utolsó magyarországi lakhelyén. Nem találhattunk volna méltóbb helyet - emelte ki Szirányi János, a ház igazgatója, hiszen Bartók nemcsak levélben tiltakozott a fasizmus pusztítása ellen, nemcsak szót emelt üldözött muzsikustársai érdekében, hanem személyesen vállalt velük szolidaritást és ment tragikus - halálával végződő - száműzetésbe.

Mácsai János zenetörténész hangsúlyozta, hogy a magyar, de az egyetemes zenetudomány is adós még ezeknek a félbetört életműveknek a bemutatásával. Fiatal tehetségekről van szó, akik a pezsgő zenei életben csak elkezdték kibontakoztatni talentumukat.

Ma Kossuth-díjasként, zeneakadémiai tanárként ülhetnének közöttünk. Hús-vér emberek voltak, akiknek - úgy tudták - nyoma sem maradt. Szerencsére mégis föllelhető egy-két nyom a hozzátartozók, a barátok révén, ezeket megkeresni, közzé tenni, rendszerezni lenne a kutatás dolga.

Ma még személyes emlékfoszlányok is találhatók, Mácsai édesanyja például Justus György kórusában énekelt, Hollós Máténak, a Hungaroton igazgatójának édesapja együtt gyerekeskedett Kuti Sándorral.

Nemcsak zsidó komponistákat némítottak el a vészkorszakban, hanem baloldali elkötelezettségűeket is. A túlélők közül pedig Kósa Györgyöt a Rákosi-éra kényszerítette belső száműzetésbe, mások - mint Pártos Ödön - igazi emigránsok lettek.

"Az a feladatunk, hogy - mint Pártos esetében - valódi, és emellett szellemi emléktáblákat is állítsunk ezeknek a muzsikusoknak" - hangsúlyozta Batta András.

Wirthmann Julianna, a szervezők egyike felidézte, hogy tavaly egy magánútjukon találkoztak Simon Pállal, aki beszámolt az ARC koncertjeiről és arról, hogy a sorozattal Európába, Londonba, Rómába, Berlinbe, Varsóba, Poznanba jönnek. Így vetődött fel, hogy Budapesten is lépjenek föl. A B'nai B'Brith Budapest és a Nemzeti Kulturális alap állt a kezdeményezés mellé.

Szeptember 5-én In memoriam címmel Budai Pál, Gyulai Elemér, Justus György, Kósa György, Kuti Sándor, Pártos Ödön, Vándor Sándor és Weiner László művei hangzanak el a Régi Zeneakadémián. A műveket Bársony Péter - ő a szervezésben is részt vett - Gulyás Márta, Ittzés Gergely, Mali Emese, Rohmann Ditta, Szabadi Vilmos és a Liszt Ferenc Kamarazenekar szólaltatja meg.

Másnap ugyanitt A világ két végén címmel a lengyel túlélő Szymon Laks és az Oroszországba emigrált szintén lengyel Mieczyslaw Weinberg kompozícióit mutatja be a kanadai ARC együttes. Vasárnap az említett szerzők mellett, Európai britek címmel Matyas Seiber, Hans Gál, Franz Reizenstein műveiből játszik a Bartók Emlékházban az ARC.