Polónium 210

A dohány egy növény, és ezért minimális mennyiségű Polónium 210 elemet tartalmazhat, amely többek között jelen van sokféle zöldségben és gyümölcsben, többek között a káposztában, a hagymában, a burgonyában, az eperben és a búzában is. Egy 1977-ben készült amerikai tanulmány kimutatta, hogy felnőtt férfi dohányosok esetében a Polónium 210 a következő arányban kerül a szervezetbe: a napi mennyiség 77,3 százaléka élelmiszerből, 4,7 százaléka vízből, 0,6 százaléka levegőből és 17,1 százaléka a dohányfüst belégzése révén jut a szervezetbe.
Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg próbálja meghatározni, hogy a dohányfüst melyik egyedi összetevője a legmeghatározóbb a betegségek, többek között a tüdőrák kialakulásában, de mindeddig nem jutottak arra a következtetésre, hogy a Polónium 210 lenne ebben az elsődleges összetevő.

"Brazília, Kanada és Massachusetts Szövetségi Állam is megköveteli a gyártóktól, hogy mérjék fel, és készítsenek jelentést a közel 45 dohányfüst összetevőről, amelyeket gyakran "Hoffman Analiteknek" neveznek, de a Polónium 210 nem szerepel ezen a listán.
Továbbra is figyelemmel kísérjük az összes kutatást.

UTALÁSOK, MISZERINT A DOHÁNYIPAR TITOKBAN TARTANÁ A KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT:
A dohányban lévő radioaktív anyagokkal kapcsolatos tudományos vizsgálatok már az 1950-es években elkezdődtek, és azóta is folytatódnak. 1950-től 1990-ig több mint 100 tanulmányt publikáltak, amelyek a dohányban és dohányfüstben lévő radioaktivitást vizsgálták, és a tanulmányok többsége a Polónium 210-re összpontosított. Ezért ésszerűtlen azt állítani, hogy a dohányban lévő Polónium 210 jelenlétének tényét elrejtenék, vagy titokként kezelnék.

POLÓNIUM 210 ÉS A MŰTRÁGYA:
A polónium 210 nyomait találták szervetlen műtrágyában, amelyet a legtöbb mezőgazdasági növénynél használnak, beleértve a dohányt is. A dohányra a világ műtrágya használatának kevesebb, mint 5 százaléka jut - a műtrágya legnagyobb részét élelmiszertermékek esetében használják. A British American Tobacco a vele szerződésben álló gazdálkodóknak biztosít műtrágyát, amelyet kizárólag jó hírű gyártóktól vásárol. A polónium 210 kis mennyiségben általánosan megtalálható a levegőben és a talajban, a műtrágya használata nélkül is.

Háttér megjegyzések:
A Polónium 210 radioaktív anyaggal kapcsolatos nemrégiben jelentkezett, nagy figyelmet keltő hírekre reagálva, néhány kommentátor rámutatott arra, hogy a Polónium 210 megtalálható a dohányfüstben, és hogy a dohánygyártó cégek tudnak is erről a tényről. Ez igaz, és a Polónium 210 megtalálható a levegőben, az ivóvízben és az élelmiszerekben is.

A Polónium 210-et általában a légkörben lévő radon radioaktív lebomlása hozza létre, amely aztán nagy távolságokra jut el a levegőben, mielőtt részecskék formájában, vagy az eső által lecsapódnak. A nagylevelű növények, mint a káposztafélék és a dohány, leveleinek felszínén kis mennyiségű Polónium részecske csapódhat le. Minden növény felvehet kis mennyiségben a talajban, és/vagy a vízben jelenlévő Polónium 210-ből.

A táplálékbevitel képviseli a természetes módon előforduló Polónium 210 bevitelének fő forrását, és noha ez az anyag kis mennyiségben kimutatható a dohányfüstben, a dohányzás által bevitt Polónium mennyisége a normál étkezéssel bevitt anyag határain alul marad.

Egy illinoisi tanulmány1 adatai azt mutatták ki, hogy egy felnőtt férfi dohányos napi Polónium bevitelének 77,3 százaléka származik élelmiszerből, 4,7 százaléka vízből, 0,6 százaléka levegőből és 17,1 százaléka a dohányfüst belégzéséből.

A szokásos hétköznap élet folyamán egyetlen személy sem tudja elkerülni, hogy ne kerüljön Polónium 210 a szervezetébe.

A dohányzással kapcsolatban a következetes közegészségügyi üzenet évtizedeken át az volt, hogy a dohányzás általában súlyos betegségek valós kockázataival hozható összefüggésbe. Az egyetlen mód, mellyel biztosan elkerülhetjük a dohányzás kockázatait, ha nem dohányzunk.