Ferzan Özpetek Un giorno perfetto (Egy tökéletes nap) című tragédiáját már láthatta is a Lido közönsége. A napjaink Rómájában játszódó családi dráma producere az a Domenico Procacci volt, aki a Gomorra című filmjével tavasszal már kivívta a cannes-i zsűri elismerését. (A Cote d'Azur másik olasz nyertese Paolo Sorrentino, az Il Divo rendezője volt, aki Giulio Andreotti egykori elnök portréját rajzolta meg.)

A török származású Özpetek munkáján kívül Pupi Avati Il papa di Giovanna (Giovanna apja), Pappi Corsicato Il seme della discordia (A viszály magjai) és Marco Bechis Birdwatchers (Madárlesők) című filmje került be a versenybe, amelyben szeptember 6-ig összesen 21 produkciót mér össze a nemzetközi zsűri. A mezőnyben amerikai, francia, orosz, japán, német, portugál, hongkongi és török filmek szerepelnek még.

Egyes szakvélemények úgy értékelik, az olasz mozi újabb virágkorának nyitányát jelentheti a rangos nemzetközi fesztiválok elismerése, mások - így a német Der Spiegel elemzője - felvetik, hogy a patinás velencei mustrát inkább túlságosan is leterhelik az itáliai produkciók, amelyek az utóbbi években az Arany Oroszlán közelében sem jártak.

Ezt a kritikát az olasz kulturális miniszter "zavarba ejtőnek" nevezte, hiszen - mint mondta - korábban éppen az olasz filmeket hiányolták a velencei filmversenyből.

"Idei jelenlétük rávilágít, hogy - amint ez már a cannes-i fesztiválon is kiderült - a filmművészetünk visszatérőben van kiváló színvonalára" - érvelt a miniszter, felsorolva, hogy Cannes-on és Velencén kívül a közeljövőben sorra kerülő torontói, londoni, tokiói és dél-koreai filmfesztiválokon is erős lesz az olasz jelenlét.

Marco Müller fesztiváligazgató mindenesetre leszögezte: a filmek nemzetiségének semmi köze ahhoz, hogy bekerülhetnek-e a versenyprogramba vagy sem.Az olasz film jelenleg 33 százalékos részesedést tudhat magáénak a hazai piacon, ami azt mutatja, hogy a korábbi években elpártolt közönség is ismét bizalommal fordul az olasz alkotók produkciói felé - jegyezte meg a Variety szakírója.

A fesztivál tucatnyi új olasz bemutatója pedig azt jelzi, hogy az olasz filmipar igyekszik minél szélesebb profilt mutatni a világ nagyközönségének. Azt ugyanakkor Procacci is elismerte, hogy "nagyon nehéz manapság megítélni, hogy mekkora érdeklődést válthat ki egy film".