Băsescu über alles!

A román politikai rendszer elég nehezen besorolható ugyanis körülbelül félúton helyezkedik el a parlamentári és a félelnöki rendszerek között. A mindenkori államfő jogkörei igen tágak, azonban nincs meg a franciaországihoz hasonló szabályozás; a francia alkotmányban pontról pontra le van írva, hogy a törvényhozással kapcsolatos feladatok közül melyik illeti meg az államfőt, s melyik a miniszterelnököt. Romániában ilyen alapossággal nem szabályoz az alkotmány, azonban egy parlamentáris köztársaságnál lényegesen nagyobb hatásköröket ad a köztársasági elnöknek. Egy valami biztos: az ellenzéki PD-L (Demokrata-Liberális Párt) és a kormánypárti PNL (Nemzeti Liberális Párt) is a változás mellett kardoskodik.

Egyetértés?

Sokak fejében megfordulhat a kérdés, hogy amennyiben kormány és ellenzék egyaránt támogatja az államforma változását, miért nem csinálják meg? A válasz erre az, hogy a pártok ötletelésének hátterében inkább pártpolitikai szempontok figyelhetők meg, mint komoly alkotmányjogi megfontolások.

Băsescu a közellenség

Az RMDSZ-szel kisebbségben kormányzó PNL szándéka, miszerint egyértelmű parlamentári rendszert hozzanak létre, arra vezethető vissza, hogy Băsescu már többször is jelezte: nem kíván szimbolikus politikus lenni. Aktívan részt vesz a törvényhozásban, s a vádak szerint amikor csak tud, belenyúl más, névleg független intézmény.

Ilyen eset volt a 2007-es „impeachment”, amikor a parlamenti többség felmentette Băsescut az államfői teendők ellátása alól. (A román alkotmány értelmében ebben az esetben az államfőnek le kell mondania 5 napon belül, amennyiben pedig ez nem történik meg, népszavazáson dől el, hogy pozíciójában maradhat-e.) A népszavazást megelőzően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az államfő nem követett el alkotmánysértést hatáskörének gyakorlása alatt – amely alkotmánybírósági döntésről az elnök ellenfelei meggyőződéssel állították, hogy államfői nyomásra született.

Ebből fakadóan a PNL célja az államfői hatalom kurtítása, amit a hagyományos parlamentáris demokrácia felállításával kívánnak elérni (Romániának történelme folyamán ilyen államformája még soha nem volt), vagy egy olyan alkotmányos monarchiával, amelyben az államfőnek csupán szimbolikus szerep jut. Ezt Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök egyébként nem is rejti véka alá. A Krónika cikkéből idézve: ”Meg kell akadályozni, hogy a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok mintájára egyszemélyes rezsimek bontakozzanak ki Romániában, hiszen az elmúlt négy év során megtapasztaltuk, milyen konfliktusokhoz vezet, ha egy közméltóság az alkotmányt áthágva folyamatosan aláaknázza a kormány tevékenységét”.

Băsescu, a mentőöv

A PD-L abban a helyzetben van, mint az MSZP Gyurcsány Ferenccel: nincs jobb. A különbség annyi, hogy a románok, még ha lenne sem cserélnék le az ország egyik legnépszerűbb politikusát, aki a 2004-es választások egyik legkiválóbb kommunikátorának bizonyult. A 2008. november 30-án megtartandó választásokon Băsescu a demokrata-liberálisok mentőöve lehet, személyes népszerűsége és aktív pártpolitikai szerepvállalása sok százalékot hozhat számukra. A PD-L és a PNL abban ért egyet, hogy az államformán változtatni kell, azonban az egyetértés itt véget is ér. A demokrata-liberálisok egy erős államfővel járó tisztán félelnöki rendszert javasolnak. „Át kell alakítani a politikai berendezkedést, hiszen intézményi és alkotmányos konfliktus érhető tetten a nép által megválasztott államfő legitimitása, illetve a tisztségét politikai kompromisszum alapján gyakorló miniszterelnök hatalma között” – mondta Emil Boc, a PD-L elnöke (újfent a Krónikát idézve).

Băsescu politikusi képességeinek sava-borsa egyébként az, hogy kiválóan beszél a közember nyelvén, aminek köszönhető az is, hogy az erdélyi magyarság másodlagos preferenciája elég erősen a PD-L, illetve az államfő. Tavalyi székelyföldi látogatása során például tovább erősítette pozícióit a magyarok között azzal, hogy kijelentette: felül kell vizsgálni a román nyelv oktatásának módját, s a magyar kisebbségnek nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként kellene oktatni. Az ígéretből persze azóta sem lett semmi.

Esélytelen

Az egyik ismert politológus, Cristian Pârvulescu szerint nincs esélye a megegyezésnek. A helyzetet hasonlóan érdemes elképzelni, mintha nálunk lenne. Olyan mély szakadékok vannak az oldalak között, amelyek lehetetlenné teszik a megegyezést (nálunk is jó ideje várat magára az új alkotmány).

Nem mellesleg a román politikai elitre sok más, sürgetőbb probléma is vár, amit haladéktalanul meg kéne oldani. Az államforma megváltoztatása nem több egy – átfogó – alkotmánymódosításnál, ami azonban a napi problémák közül egyet sem fog magától megoldani. Azonban az autonómia kérdése, a román nyelv oktatásának kérdése, a korrupció (a Transparency International Corruption Perception Index című 2007-es kutatása szerint Románia az Európai Unió legkorruptabb állama), s a szociális helyzet kezelése tényleges és sürgős megoldást követelő problémák Romániában.