125 éve született Czóbel Béla

Képzőművészeti tanulmányait érettségi után, 1902 nyarán kezdte meg a nagybányai szabadiskolában Iványi Grünwald Béla tanítványaként. Még ebben az évben beiratkozott a müncheni akadémiára, egy év múlva pedig a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. A francia fővárosban először 1907-ben állított ki a "Vadakkal" (Matisse, Derain, Duffy) együtt, első alkotásai a szecesszió és a plein air hatását mutatják.

Magyarországra hazatérve dolgozott Kernstok Károly nyergesújfalui telepén, tagja lett a MIÉNK-nek (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre), majd 1909-ben a Nyolcak csoportjának. Ekkorra kialakult sajátos, egyéni stílusa, képei a világos és a sötét színfoltok tagolt rendjéből születtek, s a lényeget emelték ki.

Az első világháború idején a hollandiai Bergenben élt, amszterdami kiállításokon vett részt, itt készült a Fiú labdával és a Bergeni lelkész című festménye. Bergen után Berlinbe, majd 1925-ben Párizsba költözött, ahol tizenöt évig élt. Itt készült jelentősebb művei: Álarc és mandolin, Gyümölcscsendélet, Ülő akt, Párizsi utca.

1940-ben feleségül vette Modok Mária festőművésznőt, aki szintén a Párizsi Iskola követője volt, s együtt tértek haza Budapestre. 1945 után felváltva élt Párizsban és Szentendrén. Részt vett a szentendrei művészek rendezvényein, de nem tartozott egyik csoportosuláshoz sem.

Rendszeresen kiállított a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagjaival együtt. Időskori képein eluralkodott a mester szelídsége, emberszeretete, művei egyre derűsebbek, fiatalosabbak lettek. Jelentősebb késői vásznai: Szentendrei Vénusz, Fő tér, Csendélet chiantis üveggel, Rózsaszín ruhás lány. Hajlott korában is kerékpáron, cájgnadrágban rótta Szentendre utcáit.

Czóbel Béla volt az első magyar festőművész, aki még életében - kilencvenkét évesen - önálló múzeumot kapott a szentendrei Várdombon. Az 1975-ben megnyílt múzeumot a művész születésének 100. évfordulóján egy új épületszárny kialakításával bővítették. Művészi munkáját 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1958-ban érdemes, 1968-ban kiváló művész lett. A párizsi Galérie Zak a 75. és 80. születésnapját is kiállítással ünnepelte meg. Czóbel Béla 1976. január 30-án halt meg Budapesten.