Hogyan lehetne megváltoztatni mesterségesen a föld éghajlatát? - teszi föl a kérdés az Independent angol napilap, azon gondolkodván, mit tehetnénk, ha nem tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Royal Society ugyanis nemsokára publikál egy tanulmányt, amelyben azt taglalják, hogyan lehetne megmenteni bolygónkat "geotervezéssel".

A geotervezés magába foglal olyan ötleteket, mint az óceán teleszórása vasreszelékkel, hogy az megtisztítsa az atmoszférát a szén-dioxidtól, a napfényt jobban visszatükröző felhők létrehozása, vagy akár hatalmas mennyiségű szulfát levegőbe juttatása, hogy így csökkentsék a bejutó napfény mennyiségét és ezzel a hőmérsékletet.

A geotervezést mindenesetre eddig nem merték a nevén nevezni, de ahogy rádöbbennek egyre többen, hogy a világ kormányai képtelen megbirkózni a problémával, a tudósok lassan azon gondolkodnak, mi lehet a legvégső megoldás.

Mennyire bölcs dolog ez?

Nem tudjuk pontosan, mely technikák működnének, és azt sem, milyen környezeti, társadalmi hatásuk lehet, illetve hogy mennyire bölcs dolog, illetve politikailag mennyire vállalható a megvalósításuk - jegyezte meg a társaság elnöke.

De, mint mondta, ha bármelyiket is megvalósítják, az sem jelenti azt, hogy ezentúl szabadon eregethetjük a levegőbe szén-dioxidot.

A társaság hétfőn megjelent filozófiai szaklapja mindenesetre elragadtatott hangnemben üdvözli a fent leírt technikákat. A Stanford egyetem professzora, Ken Caldeira arra figyelmeztet, mindenkinek áldozatot kell vállalnia, itt és most, a köz jövőbeni jólétéért.

Az éghajlatkutató Stephen Schneider szerint két rossz közül választhatunk: egyik a szén-dioxid-kibocsátás következtében kontrollálatlan éghajlatváltozás, a másik pedig az eddig egyébként általa ellenzett, ellenőrzés alatt tartható geoprojektek.

Szulfát, pankton, vas, vízpermet

A Pinatubo vulkán kitörése 1991-ben annyi szulfátot juttatott a légkörbe, hogy az két évig fél fokkal lehűtötte a földet. Tudnánk elég szulfátot a levegőbe juttatni, de ez nem tenne jót az óceánok szennyezettségének, és talán savas esőt is okozhatna.

Ugyancsak lehetne vízpermetet juttatni a légkörbe, ami segítené a felhőképződést s tengerek felett, és növelné a napfény visszatükröződését.

Ha vasat juttatnánk a tengerbe, azzal csökkenthetnénk a pont ennek a hiánya miatt sok helyütt előálló planktonhiányt. A planktonok pedig elnyelik a szén-dioxidot. De hogy a szén hogyan jut vissza az atmoszférába, ha a planktonok elsüllyednek, vagy megeszik őket, az nem világos.

Végül lehetne építeni hatalmas alagutakat, hogy felbomlott szén-dioxidban gazdag felszíni vizet szállítsanak a mélyebb vizekbe. Ott az megfelelő hőmérsékleten tartaná azt, és így a mély vizek nem kerülhetnének vissza felszínre. Ebben az esetben azonban attól lehet tartani, a szén a felszínen marad.