Vizi E. Szilveszter a természettudományi tárgyakról

"Szükségünk van a matematikára, a mérnöki tudományokra, ez a piac igénye. Tehát, ha kormányzat meg akar felelni a piac igényeinek és az Európai Unió elvárásainak, kiemelten kezeli a természettudományos tárgyak oktatását" - emelte ki a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke.

Ismertetése szerint Magyarországon ezer munkavállalóra 3,7 természettudományos vagy mérnöki végzettségű szakember jut, míg az Európai unióban a duplája, 7,4, nem beszélve Finnországról, vagy Svédországról, ahol háromszoros ez a mutató.

"A természettudományos pályák presztízsének csökkenése annak is köszönhető, hogy nem ezek a fontos tárgyak a középiskolában. Amit fiatal korban beépít az ember a gondolatvilágába, az egész életében domináns marad, tehát a természettudományos tárgyak összevonását nem tartom jónak" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy egyetért Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével, aki szerint kötelezővé kell tenni az érettségin egy természettudományos tárgyból a vizsgát.

Az akadémikus George W. Bush amerikai elnök tavalyi évértékelő beszédét hozta fel példának, amelyben elhangzott: a jövőben kiemelten kell kezelni a matematika és a természettudományos tárgyak oktatását, ahogy fokozottan kell támogatni a természettudományos kutatásokat is.

"Ugyanezt a hangot ütötte meg egy szerkesztőségi közleményében Angela Merkel német kancellár, aki hasonló koncepciót hirdetett meg. Hogyha a világ két gazdasági nagyhatalma úgy gondolja, hogy szükség van e tárgyak oktatására, akkor azt hiszem, Magyarországnak is érdemes követnie e példát" - mondta.

Mint kifejtette, a társadalom részéről is igény van az ilyen jellegű tudásra, ezt bizonyítja a Mindentudás Egyetemének példája, a csillagászati, fizikai, orvosi és biológiai témájú előadások óriási sikere, amelyek lényegesen nagyobb nézettségnek örvendtek, mint az egyéb előadások.

Vizi E. Szilveszter kitért arra, hogy a TIT előadásain is megmutatkozik a társadalom igénye az olyan rendezvények iránt, amelyek "az orvostudomány kérdéseivel, a biológia csodáival vagy a fizika legújabb eredményeivel foglalkoznak".

"A másik nagy kihívás Magyarország számára az idegen nyelvek ismerete. E téren az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország a 26. helyen van, ami megengedhetetlen korunkban, amikor a kontinensen virtuálissá váltak az államhatárok, a gazdaság, a munkavállalás, a kereskedelem szempontjából nagyon fontos legalább egy idegen nyelv elsajátítása.

Másrészt olyan gyorsan változik a tudomány, szinte naponta születnek új felfedezések, hogy nincs idő lefordítani a szakirodalmat, ezt eredetiben kell olvasni. Tehát ezért is fontos, hogy a magyar mérnökök, közgazdászok egy másik nyelvet is ismerjenek" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Mint rámutatott, ennek jegyében a TIT prioritásai közé tartozik a nyelvoktatás.

"A Tudományos Ismertterjesztő Társulat TELC-programja keretében egész Európában érvényes nyelvvizsga-bizonyítvány szerezhető meg három nagy világnyelvből - angolból, németből és franciából. Évente tanfolyamainkon 35 ezren tesznek sikeres nyelvvizsgát - emelte ki Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy a szociális és munkaügyi minisztériummal közösen a TIT lépéseket tesz annak érdekében, hogy még több helyen indíthassanak nyelvtanfolyamokat.