Lévai Katalin az Európa Parlament (EP) hétfői ülésén bejelentette az Európai Charta megalakulását. A szocialista politikus elmondta, eddig kb. ötven képviselő csatlakozott a mozgalomhoz, de folyamatosan nő a számuk. Úgy tapasztalja, ez „pillanatok alatt” felmehet több százra. Lévai azt is hangsúlyozza, nem csak a politikusok, de már civil szervezetek is a Charta mögé álltak. Információink szerint viszont közös néppárti aláírás nem lesz: a képviselők egyénileg fogják eldönteni csatlakoznak-e avagy nem.

Az Európai Charta az erőszak, a szélsőségek, a gyűlöletkeltés és az intolerancia elleni összefogás. Kezdeményezője Michael Cashman, a Melegek és Leszbikusok Jogainak Védelmében alakított Intergroup elnöke, Bauer Edit, szlovák néppárti képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke és Lévai Katalin az EP szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője.

Rossz a hazai helyzet

Borzasztóan rossz látni, hogy mennyire felerősödtek hazánkban a melegek, illetve a minden más kisebbséggel szembeni indulatok – fejtette ki kérdésünkre Lévai Katalin, majd hozzátette – e tekintetben Magyarország Európában nagyon rossz helyen áll, igaz, Lengyelországban is erős a melegek elutasítása, és általában a volt szocialista országok sem állnak igazán jól ebben a kérdésben.

Ezzel szemben Hollandiában és Belgiumban találni a legjobb példákat a toleranciára. A politikusasszony kiemelte Spanyolországot is, ami szerinte „fantasztikus példa”: katolikus országként engedélyezi a melegek házasságát. Spanyolországban képzéssel, közbeszéddel, és nyíltsággal rendkívül hatékonyan tudták/tudják megváltoztatni ezzel kapcsolatban a közvéleményt. Így mára sikerült legyőzni az addig meglévő eredendő elutasítást.

Széles platform a cél

Míg a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett – és Lévai Katalin által is támogatott - Magyar Charta erősen megosztja a hazai közvéleményt, sőt a közélet szereplői között sem aratott osztatlan sikert, addig Lévai szerint az Európai Charta jóval szélesebb bázist tudhat majd maga mögött. Elmondta, a teljes szocialista frakció támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A többi párt, ha nem is párt szinten, de nagyrészt támogatni fogja az ügyet, véli a politikus.

Fontos hogy az erősödő szélsőjobboldali eszmékkel szemben végre láthatóvá váljon egy széles platform, egy erős értékközösség – mondja a képviselőasszony. A Charta konkrét hatásaival kapcsolatban kifejtette, az egyes országok jogszabályaira kevés befolyása lehet az EP képviselőinek, ám ha kellően sokan állnak be mögé komoly, az nyomás lehet a jogalkotók számára. A tagországok parlamentjei elé olyan példákat tárhatnak, mely más országokban már működnek. Ezenkívül komoly tárgyalásokat is kezdeményezhetnek a rasszizmus, vagy a homofóbia szabályozásairól.

Lehessen beszélni a dolgokról

A felülről jövő szabályozás természetesen nem oldhat meg mindent. A társadalomnak alulról kezdeményezve is meg kell tanítani a megfelelő viselkedést, a toleranciát. Ezt az oktatási rendszerbe kell beépíteni – véli Lévai Katalin. Fontos, hogy lehessen erről beszélni. „Mikor a lányom óvodába járt, volt egy kisfiú, akinek hiányzott a bal keze. Erre az óvó néni csak annyit mondott mindig: ő ilyen. És ezt a gyerekek gond nélkül elfogadták. Ez lehet a helyes út.”

Ez ugyanígy igaz a melegekkel, illetve bármilyen kisebbséggel, mássággal kapcsolatban, véli a politikus. Ha már óvodában, illetve iskolában természetesnek fogadják el a másságot a gyerekek, akkor ez később sem jelenthet problémát, és nem juthat el tojás- vagy kődobálásig.

Az Európai Charta következő lépése koratavasszal, talán már februárban lesz – tájékoztatott Lévai Katalin. Ekkor a Charta égisze alatt egy szerveznek egy konferenciát a szélsőjobboldali eszmék terjedéséről.