SZDSZ: emancipációt még

A szabad demokraták egyfelől a távoltartási törvényen szeretnének változtatni a családon belüli erőszaktól szenvedők érdekében, másrészt újra előveszik a női kvóta néven ismertté vált, korábban elvetett törvényjavaslatot, amely arról szól, hogy a pártok országos választási listáin felváltva kövessék egymást a különböző nemű jelöltek.

Az előterjesztéseket jegyző Sándor Klára a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament kedden tárgyalta, majd szerdán nagy többséggel elfogadta a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság jelentését. Mint mondta, a nemek közötti egyenlőségről - 2008 című jelentésnek a nők elleni erőszak visszaszorításának fontossága és a nők döntéshozatalban betöltött szerepének növelése egyaránt kiemelt pontja volt.

A távoltartási törvénytervezet módosítása kapcsán Sándor Klára elmondta, hogy a családon belüli erőszak bántalmazottjainak körülbelül 95 százaléka nő. Hozzátette, hogy élete során minden ötödik magyar nő szenved ettől, és átlagosan hetente egy életét is veszti emiatt. Kitért arra, hogy az elmúlt két évben a családon belüli bántalmazásba több mint százan haltak bele, köztük gyermekek is.

A távoltartási törvényről a képviselő úgy vélekedett, hogy az nem kielégítő, mert jelenleg csak büntetőeljárás során lehet kiemelni a kapcsolatból a bántalmazót. Hozzáfűzte: ráadásul nincs meghatározva, hogy a bíróságnak mennyi idő alatt kell döntenie az adott ügyben, ezalatt pedig folytatódhat és felerősödhet a bántalmazás.

A két liberális politikus az általuk jegyzett, három pillérre épülő módosító javaslatban az osztrákok által alkalmazott modellt vette alapul. E szerint a büntetőeljárás mellett megteremtődne az azonnali beavatkozás lehetősége, mert a helyszínelő rendőr kiemelhetné és eltávolíthatná hozzátartozóitól a bántalmazót. Az ügy ezután polgári eljárásban is folytatódhatna, de a távoltartási határozatot eközben is meg lehetne ideiglenesen hosszabbítani a jogerős ítélet megszületéséig.

Sándor Klára szemléleti változást is sürgetett, hogy az eljárás során ne a bántalmazó, hanem a sértett szempontjai legyenek a legfontosabbak. Annak kapcsán, hogy a törvénymódosítás alkotmányossági aggályokat vethet fel, leszögezte: véleménye szerint semmi nem lehet előrébbvaló, mint az élethez és az emberi méltósághoz való jog.

Az úgynevezett női kvótáról szóló törvényjavaslat újbóli benyújtását Magyar Bálint azzal indokolta, hogy a XXI. században az egyik legalapvetőbb, még meg nem oldott emberi jogi kérdés a női esélyegyenlőségről szól. A képviselő felmérésekre hivatkozva azt mondta, hiába érnek el egyes országok apró részeredményeket, ha a szemléletmód nem változik. Hozzátette, hogy Európa fejlettebb részein a diplomásoknak körülbelül a fele nő, de a politikai döntéshozatalból így is kevésbé részesülnek, mint férfitársaik.

Magyar Bálint megemlítette, hogy az Európai Unió felhívta a tagállamok figyelmét arra, a helyzet javításának érdekében tegyenek határozott lépéseket. Az uniós állásfoglalás szerint a választási kvóták bevezetése pozitív hatással van a nők képviseletének megerősödésére. A szabad demokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az EU-n belül az utolsó előtti helyen áll a nők parlamenti részarányát tekintve, amely a rendszerváltás óta 8,5-11 százalék között mozog.

A női kvóta támogatottságáról azt mondta, a felmérésekben már 2005-2006-ban igent mondott a válaszadóknak több mint a fele arra, egyetért-e azzal, hogy a választójogi törvény módosításával kell elérni azt, hogy a parlamenti képviselők egyharmada nő legyen. Tavaly októberben ez az arány 62 százalék, idén májusban pedig 71 százalék volt.

A liberálisok ezért úgy szeretnék megváltoztatni a választási eljárásra vonatkozó törvényt, hogy a különböző neműek egymást kövessék az országos választási listákon. Magyar Bálint tájékoztatása szerint így az egyéni választási körzetekből és a megyei listákról bekerülő képviselőkkel együtt a parlamenti politikusok mintegy 30 százaléka lenne nő.

Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ korábbi választási listáin hogy alakult ez az arány, Magyar Bálint azt mondta, az európai parlamenti szavazáskor körülbelül 50-50 százalékban képviseltette magát a két nem. Hozzátette: az SZDSZ-en belül is voltak konfliktusaik a női kvóta javaslatával, de elérték, hogy a parlamenti szavazáskor a liberálisok támogassák azt.

Az MTI felvetésére, hogy a parlament döntésétől függetlenül önmagukra nézve kötelezővé teszik-e ezt a kezdeményezést, Sándor Klára azt mondta, erről az országos tanácsnak kell döntenie.
Magyar Bálint és Sándor Klára a más témákat, elsősorban az SZDSZ belügyeit, a liberálisok és a kormány kapcsolatát, illetve az adótörvények megszavazását firtató kérdésekre nem kívánt válaszolni. Magyar Bálint annyit azért elmondott, hogy eddig az SZDSZ minden fontos kérdésben egységesen szavazott, nem látják okát, hogy ez a jövőben ne így legyen.