A Debreceni Egyetem augusztus végén megrendezett nemzetközi konferenciáján számtalan komoly tudományos bejelentés született. A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el.

Ezek közül az egyik legérdekesebb a Dr. Lázár István által bemutatott aerogél volt. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense egy a levegőnél alig nehezebb anyagot mutatott be, mely saját súlyának 3700-szorosát bírja el. Ezzel az eredménnyel tulajdonképpen világbajnok lett: a NASA által használt hasonló tulajdonságú anyagnál háromszor nagyobb terhelést képes elviselni.

Űrhajók hőszigetelésére

„Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, térfogatuk 90-98 százaléka levegő. Kicsi sűrűségük ellenére kézbe foghatók. A sokféle aerogél változat közül a szilícium-dioxid alapúak (ügyesen készítve) átlátszóak. Rendkívül jó hő- és hangszigetelők, óriási a felületük, így az alkalmazásaik az új típusú kémiai katalizátoroktól kezdve az űrhajók hőszigeteléséig rendkívül széles tartományt lefednek” – reagált Lázár István a Hírextra kérdésére.

A kutatásokat öt éve kezdték el, ám a valóban számottevő haladás az utóbbi egy évnek a munkáját dicséri – mondta a kutató. A média legnagyobb sajnálatára az új aerogélnek egyelőre nincsen fantázia neve. Erről faggatva a kutatót megtudtuk, ennek csupán az az oka, hogy nem kereskedelmi termék.

Mint mondta, a felfedezések többsége szívós munkával, és a hosszú gyakorlati tapasztalattal oldódik meg. A filmekből jól ismert fejhez kapás, mondhatni egy-egy probléma esetén a "megvilágosodás" a legváratlanabb időpillanatokban jelentkezik. „Sajnos nálam néha alvás közben, rosszabb esetben pedig vezetés közben jön az ötlet, ilyenkor gyakran elfelejtem, hogy hova is megyek, vagy automatikusan a labor felé fordulok.”- árulta el titkát a kutató.

Nincs verseny a NASA-val

A NASA-val való összehasonlításról elmondta soha nem versenyeztek az űrkutatási hivatallal, de természetesen örülnek, ha mégis valami összehasonlításban összevethetők. „Mi teljesen más irányban végzünk vizsgálatokat: ezek során a gélszerkezetek kémiai, nanotechnológiai módosítását szeretnénk elérni, és speciális tulajdonságú anyagokat előállítani” – mondta Lázár.

A kutatás támogatását firtató kérdésünkre elmondta, mintegy két évvel ezelőtt, még a kezdetekkor kaptak biztatást és kezdeti támogatást egy magyarországi vállalkozótól, ez remélhetőleg folytatódni fog. Hozzátette, más azóta nem érdeklődött. Esetleges nagyüzemi gyártásról még nem lehet szó, egyelőre az alapkutatás fázisnál tartanak.

Valami komoly jött létre Debrecenben

Lázár István felhívta a figyelmet arra is, hogy a Poranal 2008 konferencián nem csupán egy adott találmányról számoltak be. Lényeges bejelentés volt, hogy végre sikerült kiépíteni Debrecenben (így Magyarországon) egy olyan kutatói lehetőséget, szellemi potenciált, illetve laboratóriumi gyártási kapacitást, amivel a világ tudományos húzó ágazataiba tartozó, szilícium-dioxid alapú aerogélek és azok továbbfejlesztett változatai állíthatók elő.

Mint mondta, ennek alátámasztására egy olyan mintát tudtak bemutatni, amivel nem kell szégyenkezni a világ előtt, de hangsúlyozta, ezzel semmilyen rekordot nem kerestek. „Csupán” alapkutatással foglalkoznak, aminek eredményeként azonban nagyon érdekes gyakorlati alkalmazások is megjelenhetnek.

„Jelenleg futó kutatásainkban a szilika aerogél szerkezeteken olyan módosításokat végeztünk, ami speciális, új tulajdonságú anyagokhoz vezetett. Orvos kollégákkal együttműködésben próbálkozunk mesterséges csontpótló anyag kifejlesztésével, új katalizátorok előállításával, és még több más területtel.”

Egyéb újdonságok

A konferencián a levegő portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevők. Bemutatták például Debrecen levegőanalízisét. Ebből kiderült, a porok mennyisége és minősége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, valamint megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik. Az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, Dr. René Van Grieken arról tartott előadást, hogy a levegő portartalmát vizsgálva tudták megakadályozni Bellini Madonna című festményének színelváltozását.

Szó esett a nanotechnológia káros tulajdonságairól is. A Debreceni Egyetem Műszaki és Agrártudományi Centrumának kémikusai bemutattak olyan szelén nanogömböcskéket, amelyek más szelén vegyületeknél jóval hatékonyabbak. Elhangzott, ha a nanoméretű anyagok a tüdőbe kerülnek, azok olyan veszélyesek is lehetnek mint az azbeszt, a kozmetikai titánoxid nanoméretben pedig akár halált is okozhat.

A következő Poranal konferenciát négy év múlva rendezik, a tervek szerint tovább szélesítik a spektrumot, hiszen a nemzetközi szimpózium előadásai, az analitikai kémiai kutatások eredményei az orvosi, az agrár és a műszaki területeken dolgozó kutatók számára is komoly jelentőséggel bírnak