A Forsense Piackutató Intézet legújabb felmérésében a médiahasználati szokásokra kereste a választ. A kutatás a Magyarországról kivándorolt, külföldön dolgozó diplomások körében készült. Az intézet arra volt kíváncsi, hogyan ítélik meg a külföldön élők magyarok a külföldi média Magyarországról sugárzott képét. Az eredményeket érdemes összevetni azokkal az adatokkal, melyek ugyanezt a kérdéskört a Magyarországon élő diplomások közt vizsgálva születtek.

Jó hír az online újságoknak

A legizgalmasabb különbség a internet és a televízió összehasonlításában mutatkozik meg. Míg a Magyarországon élő diplomások körében a tévé, addig a külföldön élők között a világháló a legkedveltebb médium. Ez különösen annak fényében érdekes eredmény, ha elfogadjuk, hogy a külföldi szokások „előttünk járnak”, vagyis ez alapján várható, hogy előbb-utóbb hazánkban is az internet lesz e meghatározó hírforrás a diplomások körében. Mivel a diplomások azok, akik általában az újdonságokra nyitottabbak, így várható, hogy ez a tendencia szépen lassan a kevésbé iskolázottak közt is jellemző lesz.

A nyomtatott sajtó esetében jellemző, ám egyáltalán nem meglepő, hogy mindkét csoport a legkevésbé preferálja ezt a típust. Összességében a külföldön élők jóval kevesebb időt szánnak tévézésre és rádiózásra, mint a Magyarországon élő diplomások.

Fontos megjegyezni, hogy az intézet hangsúlyozza, az összehasonlítás nem feltétlenül releváns, mert míg az itthon élők közt nagy a szóródás életkor sőt, végzettség szerint is. (A magyarországi minta harmadának csak főiskolai végzettsége van, és csak minden második diplomás főállású alkalmazott, valamint magas a nyugdíjas diplomások aránya is.) A külföldiek közt viszont jelentős a magasan kvalifikált fiatalok aránya, a kérdezettek mintegy fele tudományos fokozattal rendelkezik.

Ehhez még hozzátehetjük azt a tényezőt is, hogy a külföldön élők, (mivel nem ott nőttek fel) nem kötődnek annyira a helyi médiakultúrához. Így mentesek a helyiek számára beidegződésé vált szokásoktól, az eleve befolyásoltság – én ezt az újságot, online oldalt, tévét eleve nem nyitom ki - elhanyagolható tényező. Míg itthon pont ennek az ellenkezője igaz.

Túlteng a tévé

Az internetezők mindkét csoportban nagyjából ugyanannyit töltenek ezzel a tevékenységükkel: a hazaiak naponta átlagosan 69, a külföldön élők 86 percet. A különbség a televízió bűvölésében sokkal szembetűnőbb: a Magyarországon élők 102 percet néznek tévét, a külföldieknél ez 34 perc csupán. Itthon 101 perc rádiózás az átlag, ezzel szemben kint 41 perc. A nyomtatott sajtó egyik csoport körében sem népszerű, a hazai diplomások naponta átlagosan 40, a külföldön élők 22 percet töltenek újságolvasással.

Természetesen ez az arány kissé kiegyenlítettebb lesz, ha csupán a főállású alkalmazottakat tekintjük az itthoni mintából összehasonlítási alapnak. Vagyis kihagyjuk a nyugdíjasokat, akik nyilvánvalóan jóval kevesebbet interneteznek és jóval többet néznek tévét. Ám a különbségek még így is megmaradnak. A magyarországi aktív diplomások ezek szerint pontosan másfél órát tévéznek naponta, vagyis több mint kétszer annyit, mint a külföldön dolgozók.

A magyarországi aktív diplomások többet interneteznek, mint a nem aktívak – összesen 74 percet: ez is 12 perccel kevesebb, mint amennyit a külföldön élő diplomások a világhálón töltenek. Összességében azonban azt mondhatjuk, hazai diplomásaink többet foglalkoznak a médiával, mint külföldi társaik. Ez természetesen nem azt jelent, hogy ennyivel jobban érdekli őket a világ dolgai, hiszen a tévézés alatt nem csupán a híradók figyelemmel kísérését értjük.

A kedvenc honlapok

Mint láttuk a külföldön élő magyar diplomások közel annyit internetezek naponta (86 perc), mint amennyi időt tévézésre, rádiózásra és újságolvasásra összesen szánnak (101 perc). Lényeges tehát, hogy számukra az internetezés jelenti az elsődleges hírforrást. Mindössze 3 százalékuk mondta, hogy soha sem látogat meg magyar weblapokat, viszont negyven százalékuk az internetezéssel töltött idő többségét, azaz több mint 50 százalékát magyar honlapok olvasásával tölti.

A kedvenc honlapokra adott válaszokban a két első helyen végzett közti arány a legmeglepőbb. A netezők 68 százaléka válaszolt a kérdésre, átlagosan 2,2 honlapot neveztek meg. A legtöbben öt hírportált említettek, közülük is kiemelkedett az index, 52 százalékkal, második az origo 18-al. Ezt a hvg.hu (16%), a nol.hu (15%), és az mno.hu (8%) követte.

A külföldön élő magyar diplomások tájékozottnak tartják magukat a hazai belpolitikai életben: harmaduk állította, hogy minden nap foglalkozik a magyar közéleti eseményekkel, további egynegyedük pedig hetente többször is. Mindössze 15 százalékuk válaszolta, hogy legfeljebb havonta követi a hazai politika eseményeit, ez az a csoport, amelyik többé-kevésbé már elszakadt az országtól, ebben a körben ugyanis felülreprezentált azok aránya, akik nem fognak, vagy nem biztosak abban, hogy vissza fognak még költözni Magyarországra.

Szavazna-e a parlamenti választásokon?

A megkérdezettek tájékozottak a közéleti kérdésekben, mégis, egy esetleges parlamenti választás esetén vélhetően kisebb aktivitást mutatnának, mint a Magyarországon élő diplomások. A kérdezetteknek mindössze 48 százaléka mondta, hogyha lakóhelye közelében lenne szavazóhelyiség, akkor biztosan voksolna a parlamenti választáson. A Forsense tavaszi, politikai közvélemény-kutatása szerint a magyarországi diplomások között ez az arány 73 százalék lenne.

A kérdezettek 85 százaléka szerint a külföldi média kevesebbet, vagy legfeljebb ugyanannyit foglalkozik Magyarországgal, mint más közép-európai országgal. Mindössze hét százalékuk gondolta úgy, hogy a külföldi sajtó a régió más államaihoz képest inkább, vagy egyértelműen többet foglalkozik az országgal. A kérdezettek fele úgy véli, hogy a külföldi sajtó semleges képet sugároz az országról, viszont többen vélik úgy, hogy ez a kép inkább negatív (24%), mint pozitív (14%).