Roma sorskérdések konferenciája

Farkas Flórián, a rendezvényt szervező Lungo Drom elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben összeomlott a politikai korrektség, a csapást egyfelől a szélsőjobb, másfelől a baloldali liberális értelmiség mérte rá. Szerinte ezért fel kell vállalni a balliberális táborral való vitát, és ha kell, az egyetértést is, valamint fel kell vállalni a szélsőjobbal való ütközést, és ha kell, akkor továbbra is az elhatárolódást.

A Fidesszel szövetséges cigányszervezet vezetője kiemelte: nem csupán erkölcsi okok miatt kell törődni a szegényekkel, és a szegény cigányokkal, ugyanis a társadalom egynegyedének, benne a cigányság háromnegyedének leszakadása olyan mértékű, hogy már a társadalmi békét és a gazdasági felemelkedést veszélyezteti.

Úgy vélte: új társadalmi helyzet van, vége a viszonylagos társadalmi békének, átszakadt egy gát a magyar és a cigány oldalon is, a szélsőjobboldali radikalizmussal szemben megjelent a cigány etnikai radikalizmus is, vagyis az erőszakra erőszak a válasz. Így most az a kérdés, hogy meg tudjuk-e akadályozni a tömeges méretű etnikai konfliktusok kitörését - fogalmazott.

Hangsúlyozta: a cigányság sorsa sok szállal kötődik a magyarság sorsához, kölcsönös a függés, így a cigány integráció kudarca a magyar többség kudarca is. Arra figyelmeztetett: a cigányság a magyar nemzet része, így a cigányellenesség, az magyar önsorsrontás, magyarellenesség is egyben.

Farkas Flórián arról is beszélt, hogy szerinte politikai korrupció jellemzi a kormány cigánypolitikáját, költségvetési támogatásokkal, hivatali székekkel veszik meg a cigány vezetők megvehető részét, ami azt is jelzi, hogy a cigányságnak is megvan a felelőssége a kialakult helyzetért. Ugyanakkor úgy vélte: cigánypolitikát nem lehet cigányok nélkül folytatni, de "dísz- és álcigányokkal" sem, ahogyan ezt a mostani kormány is bizonyítja.

Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltáskor megrendült a cigányság társadalmi helyzete, és az akkor elindult folyamat most kezd kicsúcsosodni. Szerinte az eddigi kormányoknak nem sikerült olyan társadalompolitikai programot kidolgozni, ami érvényes válaszokat tudna adni, a kormányzati roma programok ugyanis jó szándékúak, és egy csomó pénzt költenek el rájuk, azonban nincs mérhető hatásuk, ami már komoly baj.

Szerinte ennek következménye, hogy míg a 90-es években csak helyi konfliktusok voltak, ma az országban "nagyfokú elégedetlenség kezd belekódolódni az emberek fejébe". Kállai Ernő az utóbbi időszakban egy-egy településen bevezetett munkát segélyért akciókra utalva hozzátette: mivel nincsenek állami megoldások, az emberek elkezdenek ötletelni, így helyi szinten - nem gondolja, hogy rossz szándékkal - elképesztő ötletek jelentek meg polgármesterektől, holott nem biztos, hogy egy kétezer fős település polgármesterének kellene átalakítani a magyar szociálpolitikai rendszert.

Az ombudsman szerint emellett megjelentek szélsőjobboldali jelenségek is, amelyek egyre nagyobb sajtópublicitást kapnak. Hozzátette, hogy a folyamat megállításában a politikai elitnek meghatározó szerepe van.

Kállai Ernő azzal zárta mondandóját: merni kell kimondani olyan dolgokat is, ami a pillanatnyi népszerűséget nem növeli, hiszen ha valaki komolyan veszi a szakmáját, akkor kötelessége tenni annak érdekében, hogy Magyarország egységes legyen, és a roma politikusoknak néhány év múlva ne azzal kelljen foglalkozniuk, hogy az egyre erősödő társadalmi jelenségek következtében "valami olyasmit kelljen szervezni, ami a bizonyos roma embereknek az országból való elköltözését szolgálja".

Széles Gábor nagyvállalkozó erre reagálva azt mondta: ez életveszélyes terep, hiszen utoljára a fasiszta ideológiában kapott ilyesmi helyet, ezzel nem lehet ijesztgetni a cigányságot. Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa ugyanakkor megvédte az ombudsmant, és azt mondta kár volt idehozni a hitlerizmust.

Széles Gábor amellett érvelt, hogy a következő kormány programjában szerepelnie kell a cigányság munkahelyteremtésének, és ennek érdekében elsősorban falufejlesztésre van szükség, mert ma legkönnyebben a falvakban lehet munkahelyet teremteni. Matolcsy György pedig arról beszélt, hogy ma a magyarság felzárkózási válságban van az unióhoz képest, a cigányság viszont leszakadási válságban van.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte: az elmúlt két évben nem volt felelős kormányzati politika, ennek következménye az, hogy 2008-ban a rendszerváltás óta legsúlyosabb szociális és megélhetési válságát látjuk, miközben a kormány még tovább növeli a társadalmi feszültséget, követve az oszd meg és uralkodj elvét. Szerinte ugyanakkor a magyarság csak annyiban tud boldogulni, amennyiben a cigányság, és ez fordítva is igaz.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy a cigányságot segítő programok mellett legyen egy monitoring rendszer, ami a pénzek felhasználását ellenőrzi. Hangsúlyozta: lelki oldalról pedig fel kell rázni az embereket, mert ha megmarad az a gyakorlat, hogy mindenért a másik a hibás, akkor még egy kormányváltás sem lesz elegendő.