Jobban sikerült, mint várták

(A későbbiekben protonnyaláb tervezett sebessége a fény sebességének a 99,9999991 százaléka lesz, amikor másodpercenként tizenegyezerszer száguld majd körbe a 27 kilométeres alagútban.)

Mint Vesztergombi György kifejtette, a második nyaláb indítása, amelynek egy teljesen független becsatlakozási csatornája van, késlekedik.
"Megtörtént a döntő lépés. Ez olyan, mint amikor egy új óceánjárót először bocsátanak a vízre. Minden elem a helyén van, de ez csak azt jelenti, hogy úszik, ám nem jelenti, hogy megy is" - emelte ki Vesztergombi György.

A tudós magyarázata szerint következő lépésként az összes elemet össze kell hangolni. A kritikus azonban az első lépés volt, amikor a nyaláb először haladt végig a gyűrűn.
"Ez az első lépés, ettől függ minden, ugyanis ez mutatja, hogy minden alapelem jó és működik. A második lépés - amely egy kicsit késlekedik -, hogy a szembemenő nyalábot is bevigyék az alagútba. Most a két nyalábot külön-külön viszik körbe, az ütköztetést még nem próbálják meg, az a következő lépésben történik" - ismertette a fizikus.

Kifejtette: jelenleg a nyaláb szélessége 1 centiméter körüli, az ütközéshez pedig az kell, hogy 20 mikronra koncentrálják, vagyis a hajszálnál vékonyabb nyalábbá kell sűríteni. Ennek elérése több hetes munkát igényel.

"Akkor történik meg az első ütközés, mégpedig belövési energián. Az új gyorsító belövési energiája, azaz előző gyorsító maximális energiája - 450 gigaelektrovolt. Tehát az első ütközés a belövési energián várható, ha a nyalábokat megtanulják kellőképpen kezelni" - magyarázta Vesztergombi György.