Lényegében nem a Tudásközpontot szavazták le, hanem előkészítést tovább profi módon biztosító projektiroda létrehozását – mondta el a Hírextrának Dr. Gedei József polgármester. Ez a történet egyébként már másfél hónapja megy, és létrehoztunk egy Tudásközpont ideiglenes albizottságot is. Ennek a feladata lett volna a projektiroda felállítása, de nem tette meg, ezért javasoltam ezt én. Egyébként azért szükséges az iroda létrehozása, hogy azokat a szakmai előkészületeket, amiket el kell végezni, azt profi körülmények között tehessék meg a szakemberek – tette hozzá a szocialista városvezető. A város tehát egyfajta se veled, se nélküled érzésekkel áll a tudásközponthoz, ami egy ilyen meghatározó projekt esetében nem túl biztató.

A németeknek bejött

Pedig annak indult néhány éve, rajongott is mindenki a felvetett lehetőségért. Egy ilyen beruházás ugyanis nem kis változás egy harmincezres város életében, még akkor is, ha nincs mindenki tisztában azzal, hogy mi is ez a Tudásközpont. – Arról van szó, hogy egy adott térség továbblépését, gazdasági fejlődését nem feltétlenül az biztosítja, hogy mondjuk további ipari üzem létesül, hanem az, hogy egy magasabb hozzáadott értékű termelést valósít meg a régió – fejtette ki Gedei. – Ehhez viszont szükséges a kutatás-fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó tevékenység. Az idea arról szól, hogy ezt Magyarországnak is követnie kell. Jászberény is úgy látta, hogy tekintettel az itt meglévő magas ipari koncentrációra, csak úgy tudunk versenyképesek maradni, ha az önkormányzat uniós támogatással kialakít egy olyan befogadó helyet, ahol a kutatás-fejlesztést és az inkubációt biztosíthatja. Ehhez megtalálja a partneri hálózatot egyetemeken, helyi beszállítóknál, így tudja a térség fejlődését biztosítani – nos, ez már-már utópisztikus jövőképet vet fel, persze, hogy nehéz is lesz megvalósítani.

Magyarországon egyébként kevesen tudják, mi fán terem is egy Tudásközpont. Nyugaton viszont annál többen, létezik ilyen például Kasselben, Németországban is, ahonnan egy szakértő is járt nemrég a Jászságban. Anette Spielmeyer azt mondta, hogy hasonló az ő otthoni tudásközpontjuk is – hát ha a németeknek bejött, miért ne lehetne megvalósítani a számos ipari óriást (például az Electrolux) a területén tudó Jászberénynek is?

Miért nem csinálják, ha ez jó?

Nem fogják kitalálni: a helyi kórház miatt. A berényi Erzsébet Kórház ügyeiben ugyanis nemrég parázs vita alakult ki az ellenzék és a polgármester között. – Egy befektető és tőke ellenes döntéssorozatról van szó, ami szerint Jászberény saját büdzséjéből meg tud mindent csinálni – így a polgármester. A nemleges döntések oka egyébként egy komoly politikai vita az Erzsébet kórház jövőjéről. – Ez egy politikai adok-kapok, egy kicsinyes politikai bosszú, azért nem szavazták meg a további előkészítést, mert én és néhány további képviselő tartottuk magunkat a másfél éves álláspontunkhoz, hogy a kórházat nem csak városi pénzekből kell működtetni, sőt nem elsősorban ebből – vázolta saját álláspontját az egyébként jogász végzettségű vezető. Azaz az alföldi kisvárosban nagyjából ugyanaz a „Fekete? Akkor szerintem fehér!” politizálás folyik, ami jellemző az egész országos nagypolitikánkra is. Persze, hiszen a pénz szaga ingerli a kellemes kisváros képviselőtestületének nyálkahártyáját.

Hohó, álljunk csak meg egy pillanatra! Nem árt egy kicsit számolni sem, ha már óriási pénzekről van szó. Ugyan ketté van szedve a projekt egy gazdasági és egy turisztikai indikációjú részre, de így sem kis összegekről van szó. Az első rész, ami az első lépcső hozzávetőlegesen négy milliárd forintba kerülne. Ehhez azonban majdnem két milliárdos kormányzati támogatást kapott ötven százalékos támogatási intenzitással a város, ami bizony nem kis adomány manapság.

Kómában a projekt

Ehhez képest a leszavazott projektiroda előkészítéshez szükséges összeg ötmillió forint lenne. Erre az összegre mondta azt a testület, hogy ezt már nem adná oda, amit adott eddig, az legyen elég, aztán jöjjenek a partnerek. Na, ez a probléma. Ahhoz ugyanis, hogy jöjjenek, csak az utolsó lépést kellene megtenniük. – Hiszen eddig beletettünk vagy 30 milliót, és megkaptuk a kormány támogatását, és három éve visszük ezt a projektet – sorolta a Hírextrának az indokokat Gedei József. – Most azt mondani, hogy ezt már nem, jöjjenek a vállalkozók… Ők viszont amondók, hogy a számokat szeretnék látni, tehát ezt még végezzük el és akkor konkretizáljunk, ahhoz ez még kellett volna – bizony ez egy luciferi körnek néz ki és az is.

A kérdés persze az, hogy mi lesz a projekt sorsa, hiszen ilyen véggel csúnya lenne lezárni a történetet. A polgármester szerint viszont nem feltétlenül kell lezárni. Nem nyugszik bele, visszaviszi a testül elé még egyszer a kérdést. Ha azonban szeptember 15-én sem szavazzák meg, akkor a projekt egész egyszerűen kómába esik. Gedei szerint egyébként az önkormányzat többsége abbéli üzenetét fogalmazta meg, amit már eddig is jó néhány alkalommal megtett.

Szádvári Gábor, az egyik Fidesz-KDNP támogatást élvező képviselő szerint az a tény, hogy a programot az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akciótervében nevesítette még nem jelenti azt, hogy a támogatást is elnyerte a város – olvasható a képviselőcsoport nyilatkozatában. – Ráadásul nem csak azt az ötmillió forintot kellene biztosítani, ami az iroda költsége volna. Nem tudják, hogy az az 1,9 milliárd forint, amely a megvalósítás ötven százalékát jelentené és önrészként jelenik meg, honnan teremtené elő a város – tette még hozzá a jobboldali képviselő. A polgármester szerint tehát csak a tudásközpont előkészítését koordináló projektiroda létrehozására mondtak nemet, ezek szerint viszont nagyjából az egész projektre.

Kinek mi az érdeke?

Soha nem mondtam, hogy ezt saját zsebből kell megvalósítani, tehát Szádvári Gábor képviselő úr nyitott kapukat dönget – reagált a város vezetője. – Ez egy kicsinyes dolog, hogy az utolsó pillanatban megakadályozzák a projekt továbblépését, ami veszélyeztetheti az egész Központot. Ugyanis ezzel a döntéssel a Jászberényi Beszállítói Tudásközpont megvalósítása kómába eshet – a Dr. Gedei József által vázolt lehetőségért pedig kár lenne. Hiszen nagyjából az egész régió és ország érdekeit szolgálná a terv megvalósulása. Szóval mindenki érdekét.

Azaz majdnem mindenkiét. Egyesek szerint ugyanis pont itt van a kutya elesve, azaz hogy a sok kicsinyes pártérdek között elveszik a lényeg. Valakit a kórház érdekel, valakit a Tudásközpont. Valakit mindkettő, és persze néhány embert csak saját maga.

Tisztára, mint a Parlamentben…