Szigorúbban büntetnék a vasúti kábeltolvajokat

Az MTI azt követően kereste meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, hogy a közelmúltban nyilvánosságra került a "a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges" törvénymódosítás tervezete
.
Ha a közérdekű üzem működésének megzavarását - ide tartozik a vasúti közlekedés lebénítása, vagy a távközlő rendszerek jelentős mértékű megzavarása - csoportosan követik el, akkor azt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni - derül ki a minisztériumnak az MTI megkeresésére küldött szerdai válaszleveléből. A tárca tervei között szerepel, hogy már a bűncselekmény előkészületét is büntetnék.

Súlyosabb büntetésre számíthatnának azok is, akik bűnszövetségben lopnák a vasúti- vagy telefonkábeleket: az eddigi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést a tárca öttől tíz évig terjedőre emelné fel. A hatályos szabályozás szerint bűnszövetség akkor állapítható meg, "ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet".

A tárca honlapjáról elérhető - és a tervek szerint már az ősszel a parlament elé kerülő - tervezetben az olvasható: a "gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a színesfémmel kapcsolatos visszaélések jelentős részét csoportosan vagy bűnszövetségben követik el".

Ugyancsak az őszi ülésszakban a parlament elé kerülő, a színesfémhulladék-kereskedelem szigorításával kapcsolatos törvényjavaslatról beszélt még júliusban az Új rend és szabadság programjáért felelős kormánybiztos. Kondorosi Ferenc akkor azt mondta: az illegális színesfémhulladék-kereskedelem a becslések szerint évi 10 milliárd forint kárt okoz
.
Előrevetítette: a tervek szerint a jövőben csak üzletben lehetne ilyen tevékenységet folytatni különleges jogi feltételek mellett. Az engedélyt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága adná ki és a vállalkozásoknak online könyvelése lenne. A VPOP webkamerán keresztül is ellenőrizné a vállalkozásokat, amelyeknek pontos nyilvántartást kellene vezetniük az átvett tárgyakról, azok jellegéről, összetételéről, az értékesítőkről. Hatósági engedélyhez kötnék a kulturális tárgyak, szobrok, szakrális tárgyak beolvasztását is.

Kondorosi Ferenc hozzátette: jelenleg mintegy húszezer színesfém-kereskedés működik az országban, de becslések szerint ezek száma a törvény szigorítása után legfeljebb háromszázra csökkenne.
A kormánybiztos a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón megerősítette: a jövőben az autóalkatrész-kereskedelem, az autóbontók, a színesfém-kereskedelem ellenőrzésére fektetnek hangsúlyt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére küldött statisztikája szerint tavaly 2.494 eljárást indítottak olyan lopás miatt, amelyben alumínium, illetve színesfém volt az eljárás tárgya. Ebből 608 ügyben volt eredményes a felderítés, 1.886 ügyben az elkövető ismeretlen maradt.
A 2007-es, 24,4 százalékos felderítési mutatóhoz képest a korábbi évekre visszatekintve is hasonló adatok szerepelnek a rendőrségi statisztikában. 2006-ban 2.091 esetből 549-et, 2005-ben 1.865-ből 539-et, 2004-ben 1.730-ból 433-at, míg 2003-ban 2.199-ből 649-et derítettek fel.