A kis bolygók a Naprendszerről mesélnek
A Naprendszer kis égitestjei bolygórendszerünk kialakulásáról hoznak hírt - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t elektronikus levélben Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa a Steins kisbolygóról készített felvétele
2008. szeptember 11. csütörtök 15:21 - Hírextra
A magyar csillagász ugyanis tagja annak a nemzetközi tudományos kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának OSIRIS képfelvevőrendszerével a 2867 Steins kisbolygóról készített részletes felvételeket, amikor az szeptember 5-én 800 kilométerre közelítette meg a fő aszteroidaövben a Nap körül keringő kis égitestet.
A Rosetta alapvetően üstököskutatásra kifejlesztett űreszköz, amely 2004. március 2-án indult útnak. Elsődleges úti célja a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös, amelyet 2014-tól kezdődően legalább egy évig részletesen vizsgál a helyszínen. Ennek során a tervek szerint a Philae elnevezésű leszállóegység az üstökösmag felszínén végez majd méréseket.
Mint Tóth Imre kifejtette, a kis égitestek tanulmányozásával a bolygók kialakulásakor végbement fizikai, kémiai folyamatokról szerezhetnek ismereteket a kutatók, illetve az azóta eltelt idő alatt a bolygóközi térben a Nap körüli keringésük során történtekről.
"Az egyszerű felépítésű őseredeti kis égitestek - az üstökösök, illetve bizonyos primitív kisbolygók - azok, amelyek vízjég vagy más formában sok vizet tartalmaznak. Az üstökösök kozmikus méretekben parányi magjáról úgy tartjuk, hogy a kisbolygókhoz hasonlóan lényegében megőriztek a Naprendszer kialakulásakor fenállt ősi állapotok lenyomatát.
Az üstökösök és az egyszerű felépítésű kisbolygók inkább a külső naprendszerben keringenek, mert ott, távolabb a Naptól, túl a +hóhatáron+, a bennük lévő jeges anyag megmarad, megőrződik, nem párolog el" - emelte ki a csillagász.
Tóth Imre szerint a kisbolygók zöme a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben kering a Nap körül, de több kisbolygó és üstökös is bekerült a belső bolygók közé, így a Föld közelébe is.
Mint kifejtette, az ősi Naprendszerben, a kozmikus időskálán az égitestek kialakulása közben és nem sokkal azután igen heves ütközési folyamatok mentek végbe.
Ezek következményei az égitesteken látható becsapódási alakzatok - kráterek, medencék. Ma egyre inkább az a nézet kerül előtérbe, hogy nem az üstökösmagok hozták a Földre a vízkészlet egy jelentős részét, hanem a fő aszteroidaöv külső részén keringő, nagy vízjégtartalmú kisbolygók egy része az ősi Naprendszerben a bolygórendszer belső térségei felé vette útját és a Földdel ütközve a vízkészletük egy jelentős része a bolygónkon maradt, vagyis ma talán a kisbolygók vizét isszuk.
A belső bolygókon - köztük a Földön is - a becsapódások döntő többségét a kisbolygók okozták. Fontos a kisbolygók anyagi összetételének, belső szerkezetének, különösen a földközeli objektumoknak a megismerése. Ezek ismeretében ugyanis megfelelő módszerekkel elhárítható a Földet fenyegető veszély.
"Fontos megjegyezni, hogy nem ismerünk a Földet veszélyeztető konkrét kis égitestet. Az ütközés valószínűsége elenyészően parányi, de adott esetben az ütközéssel járó pusztítás katasztrofális lehet" - hangsúlyozta a csillagász.
Tájékoztatása szerint a Rosetta űrszonda által meglátogatott 2867 Steins kisbolygó különleges színképtípusú, tehát különleges kémiai, illetve ásványtani összetételű kis égitest, amelyből kevés van, így vizsgálata ezek keletkezéséről és fejlődéséről ad új ismereteket.
"Továbbá a Steins a fő kisbolygóövezet legbelső, a Mars pályájához közeli vidékén kering. Innen sok kisbolygó különböző gravitációs és nem gravitációs fizikai folyamat következtében veszi az irányt a belső bolygók, így a Föld felé. A Steins tehát a földközeli kisbolygók egyik forrásvidékéről hoz információt, az ott végbement és végbemenő folyamatokról, például a múltbeli heves ütközésekről.
A Steins felszínen sok kráter és más alakzat is látszik a Rosetta OSIRIS képfelvevőrendszere által készített felvételeken, amelyek idős felszínt, valamint arra rárakódó, azt elfedő fiatalabb rétegeket mutatnak.
Az adatok elemzése még folyik és hosszabb időt vesz igénybe. Az biztos, hogy a Steins kisbolygó idős felszínét beborító kráterek a bolygórendszerünk régmúltjában lejátszódott heves ütközési folyamatokról adnak hírt" - összegezte Toth Imre csillagász a kisbolygók kutatásának fontosságát ismertetve.
Forrás: MTI