A fiatal rendezőnő (Tom Petty rocker lánya) egy éven át követte az általában "a média által sztárolt ostobácska szőke nőként" elkönyvelt celebritást. Bevallotta, hogy mielőtt munkához látott volna, maga is osztotta ezt a nézetet, és kezdetben éppen ez késztette arra, hogy minél közelebb kerüljön hozzá.

"Amint találkoztam vele, egy perc alatt láttam, hogy nagyon rendben van, okos és keményen dolgozó lány" - mondta Petty, aki filmjében "hőse" minden arcát igyekezett bemutatni: Hilton a vörös szőnyegen, otthon, barátaival, családja körében és munkában.

A dokumentumfilm szimpatikus képet fest Hiltonról, aki látszólag napi huszonnégy órában áll a szórakoztató biznisz szolgálatában. Egy jelenetben - és nem viccből - a sminkese alvás közben készíti ki az arcát, hogy tökéletes legyen egy nyilvános szerepléshez.

A legőszintébb monológszerű vallomások akkor törtek ki belőle, amikor autója volánja mögött ülve beszélhetett magáról és érzéseiről. Megdöbbenve jött rá - mesélte Petty -, hogy a folyton a kamerák kereszttüzében élő nő - aki bizton számíthat rá, hogy minden szavát azonnal kivesézik - csupán egy ilyen teljesen személyes atmoszférában képes annyira feloldódni, hogy valóban önmagát adja.
A produkció keddi torontói vetítésén Hilton Benji Maddennel, rocker barátjával jelent meg, ám a 85 perces filmet követő szokásos fesztiváli közönségtalálkozó előtt - amelyen a rendező válaszolt a feltett kérdésekre - kislisszoltak a teremből.

A kint várakozó rajongók már azt kapták Hiltontól, amit elvártak: gyors fotókat, néhány röpke autogramot és pár szót, mielőtt eltűnt volna a torontói éjszakában.