A múlt hét elején a Gustav-hurrikán komoly fejfájást okozott a Republikánus Párt vezetőségének. A hétfőre tervezett elnökjelölő konvenciót ugyanis el kellett halasztani a hurrikán miatt, igaz, nem azért mert Gustav pont a gyűlés helyszínén csapott volna le, hanem mert az új republikánus jelölt John McCainnek, karöltve az elnökkel a katasztrófaövezetben illik ilyenkor pózolnia. A katasztrófa ezúttal elmaradt, a hurrikán erejét vesztve érkezett New Orleans partjaihoz és McCain nyugodtan indulhatott neki a választási kampánynak miután megúszta a számára kínos Bushsal való mutatkozást.

A hurrikán ebben a történetben éppen mint politikai ütőkártya szerepelt volna, ami nem csoda hiszen a három évvel ezelőtti Katrina new orleansi pusztítása okán sokat bírálták Bush elnököt, mivel igencsak későn reagált a katasztrófára, amelyben 1800-an vesztették az életüket. Miközben a sajtó „szegény” McCainnel volt tele, ez alatt Haitin, a világ egyik szegszegényebb országában a Gustav-hurrikán 66 emberéletet követelt és további ezreket hagyott fedél nélkül.

Rövid hurrikánológia

De mik is ezek pusztító felhőtölcsérek, melyek nyaranta lerombolják a fél karibi szigetvilágot? A hurrikán szó jelentése indián nyelven nagy szél, ami lássuk be igencsak találó elnevezés. A trópusi ciklonokat a különböző térségekben máshogy nevezik, a Csendes-óceán vidékén éppen tájfun néven futnak. Kialakulásukhoz nagy mennyiségű meleg és nedves levegő felemelkedése szükséges, ilyet pedig nagy mennyiségben csak egy 26 Celsius-fok feletti óceán tud produkálni. Ezt a vízhőmérsékletet az óceánok csak nyáron érik el, ezért a hivatalos hurrikánszezon június és október közé esik.

A felfelé áramló párából sok-sok zivatarfelhő keletkezik, ezek miközben jó alaposan teleszívják magukat nedvességgel örvénylő mozgásba kezdenek. Ezt még megspékeli a Föld forgása miatt létrejövő úgynevezett Coriolis-erő, amely egyre gyorsuló forgó mozgást kölcsönöz tulajdonképpen mindennek, amire csak hatni tud, és a ciklonok neki köszönhetik jellegzetes spirál alakjukat. Mellesleg ugyanez az erő okozza a mindenki által jól ismert jelenséget, miszerint kézmosáskor a víz spirálban folyik lefelé a mosdókagylón.

A hurrikánok ugyan nem látnak (bár lehet, hogy igen és akkor direkt szemétkednek), habár van szemük. Ez pedig a felhőörvény közepén található 15-40 km-es lyuk, amit körbefog a viharzóna. Az itt kialakuló belső nyomás nagyban meghatározza a ciklon sebességét: magas nyomásnál a hurrikán csak döcög, viszont minél alacsonyabb ez a nyomás, annál gyorsabban és pusztítóbban tud haladni. A legkisebb a 120 km/órás sebesség, ez alatt nem beszélhetünk hurrikánról, ekkor „csak” szimpla kis trópusi viharnak minősülnek. A végsebesség elérheti a 350 km/órát is, ezt azonban csak az 5-ös kategóriás ciklonok érhetik el. A hurrikánokat az un. Saffir-Simpson féle skála alapján öt kategóriába sorolják.
   

Névadás

A hurrikánok a könnyebb megkülönböztetés és a hatékonyabb figyelemfelkeltés érdekében kapnak eltérő neveket. Először az észlelés napjára eső szentek névnapja alapján nevezték el őket. Később egy ausztrál meteorológus kezdett keresztneveket adni a ciklonoknak, állítólag az általa kedvelt (mások szerint utált) politikusok neveit használta erre a célra. A II. világháború idején a Csendes-óceánon szolgáló amerikai meteorológusok kizárólag női neveket adtak a trópusi ciklonoknak. Ezek feleségek, barátnők vagy éppen az anyósok keresztnevei voltak – valószínűleg attól függően, hogy szépnek vagy rémisztőnek találták a ciklont. Ezt a trendet követte az Amerikai Meteorológiai Szolgálat, amikor 1953-ban hivatalossá tette a női nevek használatát. Csak 1979-ben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) külön kérésére szűnt meg a férfi hurrikánnevek mellőzése. Napjainkban a névadás egy hat évre előre meghatározott lista alapján történik. A lista, melyet a WMO hurrikántanácsa állít össze, abc sorrendben tartalmaz angol férfi és női neveket. Az év első trópusi ciklonjának a neve A-val, a második B-vel kezdődik és így tovább. A mostani Ike után már előre tudni lehet, hogy a következő hurrikánnak Josephine lesz a neve. A listák hatévente ismétlődnek, de a különösen nagy pusztítást okozó hurrikánok nevei kikerülnek a listáról, pl. a fent említett Katrina már nem található a listán. A különböző régiók saját listákkal rendelkeznek. Ezek a listák az amerikai hurrikánközpont weboldalán találhatók: http://www.nhc.noaa.gov/aboutnames.shtml

Néhány híresség

A történelemben talán a legelső, jelentőséggel bíró trópusi ciklon a Kamikaze nevezetű tájfun volt, amely 1281-ben elpusztította a Japánt elfoglalni készülő mongol hajóhadat. 1720-ban egy bizonyos „Nagy Hurrikán” 22 ezer ember életét követelte a karib-tengeri térségben. Nagy ugrás után 1997-ben egy Pika nevű tájfun elérte (egyes adatok szerint túl is lépte) a 380 km/órás sebességet. 2004. március 26-án először figyeltek meg trópusi ciklont az Atlanti-óceán déli medencéjében. A később Catarina névre keresztelt hurrikán azért volt érdekesség, mert azelőtt a tudósok meg voltak győződve arról, hogy abban a térségben lehetetlen trópusi ciklonok kialakulása. 2005. szeptember 30-án a már említett Katrina-hurrikán hatalmas pusztítást okoz New Orleansban, miután a gyenge gátakat áttörte a ciklon következtében megáradt Mississippi és elárasztotta a várost. Ez a hurrikán 81 milliárd dollárnyi kárt okozott és ezzel új rekordot állított fel. A szintén 2005-ben tomboló Vince pedig az első olyan trópusi ciklon volt, amely elérte Európát.