Az árnyékkormány szerint a magyar külpolitikai jelenleg a rövidtávú rögtönzésekre épül, sodródás és ingadozás jellemzi a mintakövető illetve elzárkózó magatartás között. Úgy vélik mindenekelőtt idehaza kell egyetértésre jutnunk az alapelvekről. Ezek közt a legfontosabbnak az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeinek védelmét, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, az erőszak elutasítását a konfliktusokban, a nemzetek és nemzetiségek önrendelkezési jogának tiszteletét tartják. Véleményük szerint ezeket feltétlenül és tekintet nélkül bármi egyébre képviselni kell, nemcsak a diplomáciában, hanem a biztonságpolitikában, a gazdasági kapcsolatokban, a környezetpolitikában és a kultúrpolitikában is.

Az árnyékkormány külpolitikája különös hangsúlyt fektet a határon túl élő magyarok támogatására. Céljuk, hogy az Európában elismert kisebbségi jogok teljességét élvezhessék. Ebben természetesen csak akkor látnak előrelépést, ha a többségi társadalom egyetért a törekvéssel. Úgy látják, szomszédsági kapcsolatainkban a helyi együttműködés bizalomerősítő politikájának lehetőségeit kellene keresnünk.

Magyarországnak nem áll érdekében, hogy a határon túli magyarság sorsát érintő kérdésekben, valamint a határokon átnyúló környezeti konfliktusokban továbbra is passzív magatartást tanúsítson. Az árnyékkormány szerint mindenekelőtt a közös európai fellépést, a közös regionális fejlesztésben rejlő lehetőségeket kell erősíteni.

Nem minden áron

Az európai együttműködés erősítése a másik alappillér, amire az árnyékkormány támaszkodna, különösen a kül- és biztonságpolitika kérdésekben. Viszont határozottan elutasítják a választott testületek, a társadalmi részvételen és nyilvános ellenőrzésen alapuló döntéshozatali eljárások korlátozását, arra való hivatkozásul, hogy a szabadkereskedelmi elvek mindenáron érvényesülhessenek, illetve a központi irányítás hatékonyabb legyen.

Úgy látják, a kezdeményező részvétel a globális környezeti katasztrófa enyhítésére irányuló nemzetközi együttműködésben Magyarországnak új, kedvező szereplehetőséget kínál. Az árnyékkormány alapelvei szerint a Föld lakói csak egymással összefogva, gyors és hatékony intézkedések segítségével enyhíthetik a magukra idézett veszedelmet. A veszedelmet az élővilág sokféleségének pusztulásában látják. Az egyetértés kereteit politikai úton lehet csak kialakítani.

A szövetségi rendszerekben való részvételünknek alapvetően akkor lehet jövője, ha céltudatosan politikát tudunk képviselni bennük – állítják. Ezt azonban csak akkor lehet megtenni az árnyékkormány szerint, ha sikerül megőrizni, illetve helyreállítani a nemzetállam ellenőrzését az önrendelkezés legfontosabb anyagi és szellemi eszközei felett. Véleményük szerint a globális együttműködés elmélyítése ne jelentsen növekvő globális kiszolgáltatottságot a szuperstruktúráknak, az erőviszonyoknak, állítólagos szükségszerűségeknek.

Közép-Európában is volna tennivaló

Az árnyékkormány szerint a közép-kelet európai országok nem használták ki a szorosabb regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket az európai integráció folyamatában. Úgy látják, érdekeink közössége ma is alapul szolgálna a hagyományos bilaterális kapcsolatok erősítéséhez. Ez ellensúlyozhatná Oroszország törekvését is, hogy a térségben ismét meghatározó pozíciót szerezzen.

Az árnyékkormány különösen érzékeny a környezetvédelmi kérdésekre. Így a külpolitikájukat is ennek jegyében alakítják. A határon átnyúló környezetszennyezés kérdésében például alvízi helyzetünknél fogva az ország elemi érdekének tartják a kezdeményező, és példamutató magatartást. Az uniós jogszabályok és irányelvek, nemzetközi szerződésekben rögzített kötelezettségek betartása és betartatása terén a megalkuvást nem ismerő magyar politika több szövetségesre számíthat, mint ellenségre, talán még a szomszéd országokban is.

„Az élőhelyek és élő fajok tömeges pusztulása, a harmadik világ kilátástalan helyzetével összefüggő népességrobbanás, a klimatikus viszonyok drasztikus átalakulása, a szegény és gazdag országok közötti szakadék elmélyülése már a közeli jövőben alig kezelhető háborús, migrációs, egészségügyi és gazdasági konfliktusok forrása lesz. Ezért senkinek sincs joga többé üzleti érdekekre, a gazdasági növekedéstől remélt előnyökre hivatkozva elvitatni a helyi társadalmak és államok jogát saját környezetük, kultúrájuk, piacaik védelmére. Nem tűrhető, hogy a szociális jogok vagy a környezetvédelem alacsony színvonala, a demokrácia hiánya úgynevezett komparatív előnyök forrása legyen a gazdasági kapcsolatokban. Csillapítani kell a spekulatív célú tőkemozgásokat az országok és kontinensek között.” – vallja az árnyékkormány.