A nyomozóhatóság érdemben bírálja el a bejelentést és a feljelentést is

Az MTI annak kapcsán kérdezte erről a büntetőjogászt, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke pénteken a Legfőbb Ügyészséghez és a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) fordult és soron kívüli vizsgálatot kért, jelezve: egy birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt azóta visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.

A Fővárosi Főügyészség közölte: a hangfelvétel magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének megállapítására adhatna alapot, azonban - mivel a hangfelvétel szerint az elkövetés előkészületi szakban maradt, az pedig nem bűncselekmény - a feljelentést csütörtökön elutasította. Az MDF elnöke ezt követően úgy nyilatkozott: az ügyészség nem utasíthatta el feljelentését, mert nem feljelentést, hanem bejelentést tett.

Pajcsics József büntetőjogász az MTI érdeklődésére kifejtette: a feljelentés bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását igényli. Minden egyéb, hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozóhatóság tájékoztatása az eljárás megindításának igénye nélkül.

Mint elmondta, a bejelentés a feljelentésnél általánosabb, "olyan nemkívánatos vagy káros jelenségre kívánja felhívni a hatóság figyelmét, ami akár lehet bűncselekmény is, de nincs annyi adat a bejelentő birtokában, hogy ezt konkrét feljelentés formájában meg tudja fogalmazni".
Hozzátette: véleménye szerint az elbírálás "nem azon múlik, mit írnak a dokumentumra, feljelentést vagy bejelentést". Ha a benyújtott bizonyíték szerint nem valósult meg bűncselekmény, akkor az ügyészség helyesen jár el, amikor elutasítja a nyomozást. Vagyis, ha nem feljelentés, hanem bejelentés érkezik a hatósághoz, ugyanúgy megvizsgálják annak tartalmát, és döntenek a nyomozás elrendeléséről vagy elutasításáról - közölte a büntetőjogász.