Magánbeszélgetések-nyilvánosság

"Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő" - idézte a törvényt a büntetőjogász, hozzátéve, hogy a bűncselekmény hivatalból nem, csak a sértett fél magánindítványára üldözendő.

Ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azaz a tettesnek tisztában kell lennie azzal, hogy magántitoknak jutott a birtokába, továbbá azzal is, hogy azt alapos ok nélkül hozta nyilvánosságra - magyarázta.

Az utóbbi kérdés eldöntése bírói mérlegelés körébe tartozik, és az elkövető már akkor is mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha annyi megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésekor joggal gondolhatta azt: alapos oka van a magántitok nyilvánosságra hozására.

Ez lehet például valamiféle nyomós közérdek. Miután azonban ez a bűncselekmény rendkívül ritkán jut bírói szakba, évente alig egy-két ilyen ügy van, ezért kimunkált ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk - fejtette ki a több évtizedes ügyészi gyakorlattal is rendelkező egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy tipikusan ki tekinthető olyan személynek, aki foglalkozása révén jut magántitok birtokába, Tóth Mihály az ügyvédeket, az orvosokat és az újságírókat említette példaként.

Ugyanakkor, ha hivatalos személy ebben a minőségében eljárva sért magántitkot, az egy súlyosabb bűncselekményt valósít meg.

A szakember elmondta: a mások között folytatott beszélgetés tartalma csak a legritkább esetben kötelezhet egy harmadik magánszemélyt arra, hogy hatóságokhoz forduljon. A magyar törvények feljelentési kötelezettséget magánszemélyek számára kizárólag csak az állam elleni, vagy terror-cselekmények és emberrablás esetén írnak elő.

Természetesen egy magánbeszélgetés nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat, például jó hírnevet sérthet, akkor pedig polgári bíróság előtt követelhető a jogsértés megállapítása, a további jogsértéstől való eltiltás és elégtétel adása - fűzte hozzá Tóth Mihály.