Még rosszabb lehet a NATO-orosz viszony
A kaukázusi konfliktus után rossz a NATO és Oroszország kapcsolata, de ez a viszony még tovább romolhat, ha Grúzia és Ukrajna meghívást kap a NATO-tagság előszobáját jelentő társulási akciótervbe (MAP) - mondta Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet c
2008. szeptember 18. csütörtök 20:08 - Hírextra
Most rossz a viszony, alig létezik párbeszéd a NATO és Oroszország között, ha decemberben meghívást kap Grúzia és Ukrajna a társulási akciótervbe, akkor "nagyon hideg lesz a légkör" - vetítette előre Igor Szavolszkij. Az orosz nagykövet a Külügyi Műhely háttérbeszélgetése után nyilatkozott a távirati irodának.
A misszióvezető szerint az akcióterv vízválasztó, onnan már nincs kiút a NATO-tagságból. Hozzátette: ha a NATO-erők Oroszország közvetlen közelébe kerülnek, az fenyegetést és veszélyt jelent, Moszkva ezért diplomáciailag fel fog lépni az ellen, hogy a NATO meghívja Ukrajnát és Grúziát.
Igor Szavolszkij azt mondta, egyelőre nincs információja arról, hogy az októberi budapesti NATO miniszteri csúcson képviselteti-e magát Oroszország, és lesz-e NATO-Oroszország tanácsülés.
Szólt arról, hogy Oroszország katonai, gazdasági és pénzügyi segítséget is ad Dél-Oszétiának és Abháziának. Megjegyezte: a két terület nagyon szorosan kapcsolódik majd, de hosszú távon sem csatlakoznak majd Oroszországhoz. A nagykövet szerint Dél-Oszétia és Abházia függetlenedéségének elismerésével nem erősödnek fel az elszakadási törekvések Oroszország szeparatista régióiban. Azzal, hogy Oroszország "megvédte" a két kis népet, a többiek is erősebben érzik, hogy Oroszország szerves részei - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nagykövetként miért tartotta fontosnak, hogy bírálja Orbán Viktor ellenzéki pártelnök álláspontját a grúz-orosz válságról, Igor Szavolszkij leszögezte: fel akarta hívni a magyar közvélemény figyelmét, hogy a kaukázusi konfliktus nem úgy alakult, ahogy azt a Fidesz vezetői állítják. Az orosz nagykövet szerint bírálatával "egy fél szóval sem" avatkozott be a magyar belügyekbe.
A Fidesz elnöke korábban arról beszélt, hogy az elmúlt húsz évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország vállalt Grúziával szemben. Orbán Viktor szerint amit az oroszok mondanak, az szinte ugyanaz, mint amit 1956-ban mondtak Budapestről.
Igor Szavolszkij akkor azt mondta, Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.
A kaukázusi konfliktus augusztus 7-én kezdődött, amikor az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni grúz offenzívára válaszul betörtek Grúzia területére. A néhány napos heves harcokat hatpontos megállapodás zárta le.
Forrás: MTI