Draskovics aggódik

Mint mondta, tíz éves előkészítő munka után nyújtották be még a parlamenti szünet előtt az új Ptk. tervezetét, de - véleménye szerint - "kiéleződőben van" vita két kérdésről, és "itt a szakmai kérdések már politikai mezt öltenek". Ismertetése szerint az egyik kritika a tervezettel kapcsolatban, hogy a kormány negligálta volna a szakértői bizottság javaslatait, pedig "erről szó sincsen".

A bizottság letette a javaslatát, de arról szó sem volt és szó sem lehet, hogy a kormány a maga törvény-előkészítő felelősségét átruházza szakértőkre. A szakértőknek a döntés-előkészítés a dolguk - mondta, hozzátéve: a javaslatokat a kormány apparátusa "korrigálta", például azért, mert bírák, jogalkalmazók nem tudták elfogadni a szakértők javaslatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok kérdésben maga a szakértői bizottság sem volt egységes, de a benyújtott törvénytervezet "túlnyomórészt a szakértői bizottság javaslatára támaszkodik".

Semmi akadálya nincs annak, hogy a parlamenti vitában bárki, aki a szakértői bizottság javaslatának bizonyos elemeit vissza akarja hozni, azt módosító indítványként beterjessze, azokat érdemben meg lehet vitatni - jelentette ki.

Mint mondta, sem a kormány, sem ő nem tekinti politikai, vagy presztízskérdésnek a tervezetet. "Jó, a társadalom igényeit kielégítő Ptk.-t kell alkotni. Bárki, aki ehhez érdemben hozzá tud járulni jó javaslattal, annak a javaslatát el kell fogadni, bárki is legyen az, bármelyik politikai oldalról" - mondta.

Hozzátette: a másik, politikai természetű vita tárgya, hogy a Ptk. javaslata alkotmányellenes-e. Mint mondta, a májusban benyújtott javaslat még nem vehette figyelembe az Alkotmánybíróság (Ab) nyári döntését, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánították a gyűlöletbeszéd szabályozásáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit. Ezért a Ptk. a tavaly elfogadott törvény rendelkezéseit tartalmazza, de - mint mondta - ez "nem maradhat így", ezért már az Országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ami az Ab döntésének megfelelően újraszabályozná a gyűlöletbeszédet.

A miniszter szerint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő vita tulajdonképpen értékválasztási kérdés. Emlékeztetett rá: az országgyűlés tavaly törvényt alkotott a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amit többen megtámadtak az Ab előtt. A Ptk. javaslata az érvényben lévő törvénynek megfelelően szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Most az ellenzék azt követeli, hogy amíg az Ab ebben nem foglal állást, meg se kezdjük a Ptk. vitáját. Ez nagyon átlátszó trükk arra, hogy ne kelljen tárgyalni a javaslatról - mondta. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy az Ab mikor dönt, de ha dönt és emiatt változtatni kell a Ptk. szabályain, akkor még mindig lehet korrigálni az Országgyűlés előtt lévő javaslatot.

Hozzátette: megbomlani látszik a Ptk. előkészítését eddig övező politikai egyetértés, "nem tartalmi viták tekintetében, hanem leginkább formai kérdéseken, és azt hiszem, azzal a céllal, hogy az ellenzék szeretné megakadályozni, hogy megszülessen egy nagy fontosságú törvény" - mondta.
Az új Ptk.-ról szólva azt mondta, abban új elvek és értékek érvényesülnek.

"Leginkább az emberi méltóság és autonómia a korábbinál sokkal erőteljesebb tiszteletben tartását emelném ki.

Az emberi autonómia és méltóság, a szabadság megerősítése új elem, tükröződik ez abban, hogy az állam sokkal szűkebb körben kíván kötelező szabályokat megállapítani, ehelyett sokkal bővebb lesz, ahol a felek tetszés szerint eltérhetnek közös megegyezéssel attól, amit a törvény előír" - mondta.

Megjegyezte: az új Ptk. kiemelt figyelmet fordít arra, hogy "az, aki valamilyen szempontból hátrányban van, az kapjon erőteljesebb védelmet, állami segítséget ahhoz hogy kiegyenlítse ezt a hátrányát", hogy "az egyenjogúság valóban egyenlő vagy egymáshoz közel álló lehetőségeket teremtsen".

A politikus kiemelte: a javaslat a jogbiztonság megerősítését is célozza azzal, hogy eddig nem, vagy kevésbé szabályozott területeken egyértelművé teszi a szabályokat. Emellett a törvényjavaslat ki akarja használni az informatika nyújtotta lehetőségeket is.