Több egyház is részt venne az állammal való tárgyalásokon

Az MTI-hez is eljuttatott dokumentumot a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, a Magyarországi Muszlimok Egyháza, a Magyarországi Unitárius Egyház és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetői írták alá.

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta: Magyarországon több mint száz bejegyzett egyház működik, így a négy történelmi egyházzal külön, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások szöges ellentétben állnak az állam vallási és világnézeti semlegességét előíró alkotmányos alapelvvel.

Hozzátette, hogy a kisebb létszámú magyarországi egyházi közösségek ilyen körülmények között nem tudják érvényesíteni elképzeléseiket, ezért arra kérték az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságát: "ne hozzon létre önkényes kasztokat az egyházak között", az alkotmányos alapelvekkel összhangban, azonos jogú felekként viszonyuljon a bejegyzett egyházakhoz.

Sulok Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházi intézmények támogatásáról szóló tárgyalásra és a más témákban tartott egyeztetésekre a tárca korábban minden érintett egyházat meghívott. Mint mondta, azt szeretnék, ha ez a gyakorlat érvényesülne az egyházak finanszírozását érintő, hosszú távú egyeztetések során is.

A nyilatkozatban felkérték a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőit, hogy "az alkotmányosság és a felebaráti szeretet elve alapján", a korábbi gyakorlatnak megfelelően üljenek tárgyalóasztalhoz más világvallások magyarországi képviselőivel.