Új zsinagógát avattak

"Szolgálja a jelenben lévő bizodalmat, azt a hitet, hogy zsidók és nem zsidók, hogy hívők és nem hívők eljönnek ide, hogy megismerjék hagyományainkat, tanuljanak, hogy megőrizzék mindazt, amelyet ebben a városban a zsidó közösség jelent" - mondta Markovics Zsolt szegedi rabbi az avatási szertartáson mondott beszédében.

A rabbi - utalva a kupolára felfestett kétezer Dávid-csillagra -, amelyek a holokauszt minden második békéscsabai áldozatát jelképezik, hozzátette: "ezek a csillagok nemcsak a múlt fájó emlékét jelenítik meg", fényt és világosságot is tudnak adni.

"A fénynek, a világosságnak mindig le kell tudnia győzni a sötétséget" - jelentette ki.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke emlékeztette hallgatóságát, hogy a második világháború előtt a békéscsabai zsidóság lélekszáma megközelítette a 4.000-ret; kilencven százalékuk áldozatul esett a holokausztnak. Mint mondta, a háború után a túlélők újraindították a hitéletet és az iskolákat, ám az új hatalom betiltotta tevékenységüket.

Hozzátette: a békéscsabai zsidók közül ezért az 1940-es évek végén 142-en kértek egyszerre és kaptak kivándorlási engedélyt.

A békéscsabai zsidóknak sikerült újból megteremteniük azt a teret, amely egyben lehet az imádkozás, a közösség és a találkozás háza - mutatott rá a Mazsihisz elnöke.

Moskovits Sándor, a helyi zsidó hitközség elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a második világháborút előtt egy neológ és egy ortodox zsinagóga működött Békéscsabán. A két épületet a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Ezt követően egy kisebb házban gyakorolta vallását a megmaradt közösség. A később romossá vált épületet a kilencvenes évek közepén lebontották, azért a helyi önkormányzat 40 millió forintot fizetett. Az összegből, továbbá zsidó szervezetek, elsősorban a Mazsihisz támogatásával összesen 80 millió forintból épülhetett meg az új zsinagóga.