Gorsiumot először 1866-an Rómer Flóris, a magyar archeológia nagy alakja járta be kutatási céllal, majd az 1930-as években a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából végeztek ott ásatásokat. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a Sárvíz két partján olyan nagyságú római kori település húzódik, amelyhez hasonló nincs több az egykori Pannóniában.

Akkor tárták fel annak az elsőként felszínre hozott reprezentatív nagy palotának három helyiségét, amelyről előbb úgy vélték, hogy egy ókeresztény bazilika volt, az újabb kutatások szerint viszont feltehető, hogy a IV. században emelt gyönyörű épületben a provincia helytartója székelt.

Ahogy a palota történetének mind több fejezetére derült fény a kutatások során, úgy bontakozott ki egyre teljesebben Gorsium históriája is az 1958-ban megkezdődött, s az idei év kivételével azóta is minden esztendőben tartó, folyamatos feltárás során. A kutatások akkori, újbóli megkezdése az idegenforgalom fejlesztése miatt vált szükségessé. Az 1958-ban alakult Fejér megyei idegenforgalmi hivatal vezetője ugyanis olyan látnivalót, programot keresett, amely vonzó lehet a turisták számára.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatójától kért javaslatot, s a megkeresett - Fitz Jenő - Gorsium feltárását, valamint a martonvásári Beethoven emlékekre alapozott, évente megrendezésre kerülő hangversenysorozat megtartását kezdeményezte.

Mindkettő "telitalálat" volt: Martonvásáron azóta is minden nyáron nagy sikerrel rendezik meg a Beethoven-koncerteket, Gorsiumban pedig öt évtizedig az azóta nemzetközi hírnevet szerzett tudós, Fitz Jenő régész professzor irányította a feltárást. Öt évtized alatt a mintegy 200 hektárosra becsült Gorsium területének mintegy 6-7 százalékát sikerült megkutatni.

Az eddig feltárt emlékek arról vallanak, hogy a Sárvíz mentén fekvő helység vallási központ, a császárkultusz és a tartománygyűlés színhelye volt. Mivel soha nem épült fölé település, valóságos régészeti kincsestárat rejt Tác határában a föld, s a Római Birodalom 42 szent kerületéből, egyedül a gorsiumi tárható fel és mutatható be teljes terjedelmében.

Fitz Jenő tudását, szakértelmét dicséri, hogy a kutatást a Gorsium fénykorában kialakított, s mintegy 9 hektárt elfoglaló szentélykerület feltárásával kezdte. Templomok, szentélyek, pompás épületek, díszkutak, a tartományülésre érkezők elszállásolására szolgáló vendégház maradványait hozta felszínre az ásatások során.

A szent kerület részeként sikerült csaknem teljesen feltárnia a helyi közélet központját, a fórumot, az istenné nyilvánított uralkodók tiszteletére emelt nagyobb, valamint egy kisebb, a bennszülöttek isteneinek imádására szolgáló templommal.

Gorsium egykori jelentőségét igazolja, hogy a a marcomann háborúk során megrongálódott nagyobbik templomot, egy, a feltárás során előkerült felirat-töredék szerint, maga Septimius Severus császár építtette újjá saját költségén, s jelen volt az avatási ünnepségen is.
A műholdas felvételeken már azonosították a város amphiteátrumát is, ahol feltehetően 20- 25 ezer néző élvezhette a viadalokat és a versenyeket. A felvételek szerint Gorsium egészen Szabadbattyánig húzódott. Történelme zaklatott volt. A hódító rómaiak Krisztus születése után 46-49 között jelentek meg a területen, katonai tábort alapítottak, amit 105-106-ban bontottak le.

Gorsium történetének második korszakában lett a település a provincia vallási központja és a tartománygyűlés színhelye. Akkor épültek fel a császárkultusz csarnokai, a meghalt, istenné nyilvánított uralkodók temploma, készült el a tartománygyűléseknek helyet adó óriás csarnok.
A város virágzását a marcomann háborúk akasztották meg. A barbár támadások szinte földig rombolták. Újjáépítése során gyönyörű csarnokok, szentélyek épültek.

Az újabb fellendülés öt évtizedig tartott, akkor a szarmaták dúlásának esett áldozatul a település. A romok fölött Diocletianus császár idején új város, Herculia jött létre, pompás épületekkel, széles utakkal.

A harmadik virágkor a 370-es évek végéig tartott, majd az egymást követő barbár népek dúlták fel újra és újra Gorsiumot. A honfoglalás idejére már csak egy Fövenyként jelzett kis falu maradt belőle.A XVI. század második felében vált lakatlanná. Teljes feltárása még évtizedekre munkát adhat a régészeknek.