Hibás a gyűlöletbeszéd elleni javaslat

Az Alkotmánybíróság tavasszal a gyűlöletbeszédről szóló, az Országgyűlés által elfogadott büntető törvénykönyvi és polgári törvénykönyvi törvénymódosításokat megsemmisítette.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium újabb, a kormány által szeptember 12-én benyújtott, a korábbihoz hasonló tárgyú törvényjavaslatával kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hangsúlyozta: továbbra sem ért egyet annak tartalmával.

A gyűlöletbeszédnek ebben a formában történő szabályozása nem megfelelő és nem is alkotmányos - mondta az InfoRádiónak a jogvédő szervezet politikai szabadságjogok programjának vezetője, bár hozzátette: a törvényjavaslat alkotmányos megítélése valamelyest javult.

Ütközik

Simos Éva hangsúlyozta: egyik problémájuk a tervezettel az, hogy az ilyenfajta magatartások, beszédek és egyéb véleménynyilvánítási eszközök korlátozása csak szűk körben lehetséges megfelelő arányossági és szükségességi szempontok figyelembevételével.

A jogalkotó olyan véleménynyilvánító beszédet próbál szankcionálni, amely már túlmegy azon az alkotmányossági határon, amin belül a véleménynyilvánítás szabad - közölte a Simon Éva.

A TASZ álláspontja szerint túlságosan tágra hagyták, hogy milyen fajta magatartások büntethetők, és a jogalkotó nem veszi figyelembe az elkövetés helyét, a közönségre gyakorolt hatást.

A szervezet munkatársa egy példával vázolta a javaslat hiányosságát. Másként minősíthető ugyanis az, ha valaki egy romák lakta területen becsmérli, emberi méltóságukban megsérti az ott élőket, mint az, ha tíz ember összegyűlik az erdő szélén és egymás között hasonló témáról és stílusban kezd el beszélni.

Társadalmilag mindkét eset elítélendő, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között történt - hangsúlyozta Simon Éva, aki szerint az sem mindegy, hogy az adott csoporthoz tartozó ember kénytelen-e szembesülni a gyűlöletbeszéddel, vagy csak akkor ér el hozzá, ha aktívan keresi azt, például az interneten.