Egyeztetett a szaktárca és a Magyar Teátrumi társaság

Kríza Zsigmond, a társaság egyik tagja szerint a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a törvényre szükség van, ám az is kiderült: elképzeléseik között nehezen feloldható, koncepcionális különbségek vannak.

Schneider Márta szakállamtitkár a Kecskeméti Katona József Színházban rendezett találkozó után az MTI-nek elmondta: "a szakmai beszélgetésen néhány dolgot meg tudtunk világítani a Magyar Teátrumi Társaság tagjainak az előadóművészeti törvény tervezetéről".

Alapkérdés volt a törvénytervezetben szereplő Előadóművészeti Tanács megléte, melynek létrehozásával kapcsolatban a társaságnak félelmei vannak - tette hozzá.

A szakállamtitkár arra kérte a társaság tagjait, hogy tegyenek olyan javaslatokat, amelyeket a törvénytervezetbe bele tudnak illeszteni, és amelyekkel a vélt ellentmondások is feloldhatók. Schneider Márta megjegyezte, hogy a törvénytervezet parlament elé kerülése után az alapelemek megkérdőjelezésére már nincs lehetőség, de jobbítására, finomítására a parlamenti folyamat végéig még van mód.

Kríza Zsigmond, a Magyar Teátrumi Társaság alapítását kezdeményező egyik szervezet, a Mozaik Művészegyesület alelnöke az MTI-nek elmondta: abban volt teljes egyetértés a minisztérium képviselője és a társaság között, hogy az ágazati törvényre szükség van. "Alkalmunk volt megismerni a törvénytervezet megfontolásait, ami a szövegből nem feltétlenül derült ki, valamint magyarázatot kaptunk több részletre" - tette hozzá.

Kríza Zsigmond hangsúlyozta: az egyeztetés arra is rávilágított, hogy a Magyar Teátrumi Társaságot kezdeményező szervezetek, és a minisztérium képviselői között nehezen feloldható, koncepcionális különbségek vannak. "Sajnos a nyílt levélben is megfogalmazott problémákra kielégítő válaszokat nem kaptunk" - mondta a művészegyesület alelnöke.

Kríza Zsigmond szerint a konkrét tervezettel kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak, úgy vélik: az Előadóművészeti Tanácsnak a tervezetben szereplő formában történő felállítása nem szolgálja az általuk fontosnak tartott szakmai önrendelkezést, a támogatási konstrukció nem tartalmaz garanciákat a finanszírozásra, valamint a "speciális területre vonatkozó foglakoztatási szabályok anomáliái is fennállnak".

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján adta át a budapesti Új Színházban a színházi, zenei és táncművészeti szakma képviselőinek az előadóművészeti törvény tervezetét. A kulturális tárca vezetője bejelentette, tíz napot biztosít a jogszabállyal kapcsolatos további egyeztetésekre, utána a kormány elé terjeszti az előadóművészeti törvényt.

A nemrégiben alapított Magyar Teátrumi Társaság tagjai szeptember 25-én nyílt levélben fordultak a miniszterhez, hangsúlyozva: példaértékűnek tartják ugyan, hogy a szakmának lehetősége nyílik tevékenyen részt venni a törvény kialakításában, ám úgy vélik, a jogszabály-tervezet "jelen formájába sem szellemében, sem tartalmában még nem szolgálja az általuk elvárt szinten a magyar színjátszás ügyét, a színházi területen dolgozó művészek és intézmények érdekeit". Ezért a tervezet "továbbtárgyalását, módosítását, pontosítását és finomítását" javasolták.

A levél 11 aláírója - köztük Bujtor István, a Veszprémi Petőfi Színház, Vasvári Csaba, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, Darvasi Ilona, a soproni Petőfi Színház, Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház, Nagy Viktor, a Győri Nemzeti Színház, Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház és Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója - arra kérték Hiller Istvánt, hogy a törvénytervezet további egyeztetései során új szervezetüket is tekintse szakmai partnerének, és legyen a vendégük szeptember 30-án a kecskeméti Katona József Színházban.