Kártérítés a palesztín gyanúsítottnak

Saleh Tayseer Budapesten élő palesztin fogorvost Móse Kacav akkori izraeli elnök 2004 áprilisi látogatása előtt néhány órával vették őrizetbe a rendőrök, terrorcselekmény előkészületének gyanújával. A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelést javasolt a fogorvos ellen, mert a nyomozók szerint Saleh Tayseer 2003 végén megbízást adott egy személynek robbanószer beszerzésére azért, hogy szintén az ő megbízásából egy harmadik személy merényletet kövessen el egy zsidó múzeumban. A főügyészség azonban az év júniusában szabadlábra helyezte, mert álláspontjuk szerint nincs kellő bizonyíték a vádemeléshez.

Az előzetes letartóztatásban töltött idő miatt júniusban a fogorvos mintegy harmincmillió forintot kért kártalanításként a magyar államtól, amelyből kedden kétmillió forintot ítélt meg a bíróság. Eleinte 200 millió forintos nem vagyoni kártérítést kért, ez azonban az eljárás során ügyvédváltás miatt módosult. Saleh Tayseer 20 millió forint nem vagyoni kárt kért, továbbá vagyoni kárként 8 millió 118 ezer forintot és ennek kamatait.

A fogorvos ügyvédje többek közt arra hivatkozott, hogy ügyfele jövedelme az előzetes letartóztatásban töltött idő miatt felére csökkent a 2003-as jövedelméhez képest, a letartóztatás miatt többletköltsége keletkezett és a letartóztatásban töltött idő, valamint az alaptalan gyanúsítások rendkívül megviselték őt és családját, illetve magyar és külföldi kapcsolatainak nagy részét is elvesztette a korábban a vallási és a közéletben részt vevő férfi.

Az állam képviselője viszont a vagyoni kártérítés teljes elutasítását kérte a bíróságtól, ugyanis a felperes által benyújtott jövedelemigazolásokat nem tartja alkalmasnak a kereset alátámasztására és úgy vélte: a fogorvos ellentmondó nyilatkozatai vezettek az előzetes letartóztatás elrendeléséhez és fenntartásához. Az állam objektív felelősségét viszont elismerte, és arra kérte a bíróságot, hogy a bírósági gyakorlatnak megfelelően mérlegelje a két hónapnyi előzetes letartóztatás miatt járó összeget.

A bíróság a vagyoni károk megtérítését elutasította, részben bizonyítás, részben az okozati összefüggés hiánya miatt. A nem vagyoni kártérítés mértékének megállapításakor egyebek mellett értékelte a fogva tartásban töltött időtartamot, a köztudomású, bizonyításra nem szoruló tényeket, illetve többlet tényállási elemként azt, hogy a fogorvos vallási vezető és egészségügyi szolgáltatást nyújtó személy, akinek tevékenységéhez fokozott bizalomra van szükség, amely most jelentős mértékben megrendült.