Mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők azon az állásponton voltak, hogy a tervezett járulékcsökkenés nem eredményezheti az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) bevételeinek csökkenését. (2009 április 1-e után a munkáltatói járulék, havi 140 ezer forintos jövedelemig négy százalékponttal csökken a korábban tervezett öt százalékpont helyett.)

Csáky András (MDF) úgy fogalmazott, "tarthatatlan és elfogadhatatlan" egy olyan adótörvény, amely jelentős mértékben csökkenti az egészségügyi mozgásterét. "Ez egy rossz irány" - tette hozzá.
Havas Szófia szocialista képviselő nem lát egyenes összefüggést a járulékcsökkentés és az E-alap bevételeinek csökkenése között, a politikus azon a véleményen volt: ha csökkennek a járulékok, többen fogják azokat fizetni.

A képviselők külön kitértek a cégautó-adóra és az iparűzési adóra is.Politikai hovatartozástól függetlenül a képviselők úgy vélték, hogy a háziorvosok (mint vállalkozók) által használt autót ki kellene venni a cégautó-adó hatálya alól, továbbá, mivel egészségügyi, így speciális szolgáltatást nyújtanak vállalkozásban, mentesíteni kellene őket az iparűzési adó fizetése alól is.

Egyedül a szabad demokrata politikus, Bőhm András nem támogatta azt, hogy a háziorvosok mentesüljenek az iparűzési adó alól, mert véleménye szerint, ha ez így lenne, sérülne a versenysemlegesség, és az önkormányzatok jelentős bevételtől esnének el.

Fideszes és szocialista politikusok ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy ugyan vállalkozásban dolgozik az orvos, de az árakat és a bevételeket nem ő határozza meg, ellentétben egy "hagyományos" vállalkozásnál.

Heintz Tamás (Fidesz) hozzátette még, hogy a háziorvos az önkormányzat egészségügyi ellátási feladatát látja el, de ha a helyhatóságnak kellene azt végezni, nem fizetne iparűzési adót.
A testület végül 12 igen szavazattal, 11 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

A bizottság konzultációs napirendként foglalkozott a szakorvosképzés helyzetével.
A javaslat szerint - amelyet Nemeskéri Mariann, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője ismertetett - az orvosjelöltek a törzsképzés és a szakképzés alatt is az adott kórházzal vannak munkaviszonyban, munkabérüket a költségvetés fedezné. A hiányszakmákat választó orvosokat pedig bérkiegészítés illetné meg.

Változtatna a javaslat az éves keretszámon is, így a mostani 850-ről 1200-ra emelnék a szakképzési helyek számát, és a jövőben a szakmánkénti keretszámot a kórházak igényei szerint alakítanák ki.

Az elkövetkezőkben kötelező lenne tanulmányi szerződést kötni a kórházzal, és szakorvosként pedig négy évig egy intézményhez "kötnék" őket.Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a bizottsági ülésen szót kapva elmondta: sok előremutató elgondolás van a javaslatban, azonban nem tartja jó megoldásnak, hogy a szakorvosoknak a vizsga után még négy évig egy adott kórházban kell dolgozniuk, de a tanulmányi szerződést jó dolognak tartják.