Még mindig rossz a költségvetés logikája

Matolcsy György szerint gazdaságpolitikai stratégiai hiba, hogy a kormányzat fenntartja a korábbi kiigazítás "rossz logikáját", és folytatja a növekedési, foglalkoztatási áldozattal járó programot.
A büdzsében nincs semmiféle olyan ösztönző, amely a nagyobb növekedést és a munkahelyteremtést szolgálná - emelte ki a Fidesz gazdaságpolitikusa.

Matolcsy György szerint a második probléma a tervezetben, hogy "reformhiányos". Közölte: a 2009-es büdzsében nem szerepel három égetően fontos reform, a foglalkoztatási, az adó- és járulék-, illetve a fejlesztéspolitikai.

A politikus a kormány által tervezett járulékcsökkentés mértékét kicsinek tartja, amely, mivel nincs világos reformkeretbe foglalva, hatástalan lesz.

A hitelesség hiánya az előterjesztés harmadik hibája - fogalmazott Matolcsy György. Szerinte a magyar gazdaságpolitika hitelessége annak ellenére nem állt helyre, hogy jelentősen csökkent az államháztartási deficit.

A költségvetés "önleleplező eleme", hogy az államadósság utáni kamatfizetést 2009-ben magasabbra tervezi a kormány, mint idén - fogalmazott a fideszes politikus. Mint mondta: az államadósság utáni kamatfizetésben kockázati kamatprémium van, ennek mértéként a pénzügyi szakemberek 300-400 milliárd forintra becsülik.

"Kockázati prémiumot fizet az állam az adósságfinanszírozó befektetőknek, mert hiteltelen a gazdaságpolitika" - szögezte le a volt miniszter.

A kormány gazdaságpolitikája először az államháztartás egyensúlyát akarja helyreállítani, és azt követően kíván rátérni az adó- és járulékrendszer reformjára. Ez felülről vezérelt, pénzügyi megszorításos gazdaságpolitika - mondta a volt miniszter.

A Fidesz ezzel szemben növekedéssel és foglalkoztatással állítaná helyre az egyensúlyt; ehhez meg kell előlegezni a költségvetés többletbevételeit - közölte. A politikus hozzátette: először adó- és járulék-, illetve foglalkoztatási reformra van szükség.

A járulékcsökkentés mértékének legalább tíz százalékpontosnak kell lennie, cserébe a gazdasági szereplőknek vállalniuk kell egymillió adózó munkahely megteremtését tíz év alatt - szögezte le.
A járulékcsökkentés forrása a folyamatos munkahelyteremtés, a megváltozott fejlesztéspolitika és a gyorsuló növekedés lenne. Másrészt 3-6 hónapon belül érzékelhetővé válna a kockázati kamatprémium csökkenési trendje, ami éves szinten 300-400 milliárd forintos megtakarítást jelent - mondta.

Rokonszenvesek az SZDSZ-javaslatok, mert mind jó irányba mutatnak, arra, hogy erősítsük a hitelességet. A liberálisok által ajánlott technikai megoldásról lehet tárgyalni - mondta a volt miniszter.

Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e, hogy az SZDSZ-es indítványokat a négy ellenzéki párt megszavazza, azt válaszolta: "mindent el tudok képzelni, mert miközben Magyarországon kisebbségi a kormány, a világban globális pénzügyi válság van, amely mindig a leggyengébb láncszemeken üti a legnagyobbat".

A Fidesz gazdaságpolitikai programjának logikájáról szólva Matolcsy György elmondta: az ellenzéki párt szerint akkor lehet elmozdulni a tartós egyensúly felé, ha mögötte gyors növekedés, bővülő foglalkoztatás, fejlesztés áll.

A Fidesz szerint le kell szögezni, hogy ezentúl egyetlen kormány sem képes sikert elérni önmagában, ezért széles, legalább gazdasági, de inkább társadalmi közmegegyezésen nyugvó gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amely megállapodások formáját ölti.

E mellett a legégetőbb problémát kezelve egymillió új munkahelyet kell teremteni, ezt szolgálja az adó- és járulék-, valamint a fejlesztéspolitikai reform - tette hozzá.

Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor pártelnök felkérte: dolgozzák ki a 2025-ig szóló jövőképet és az arra épülő stratégiát.

A Jövőkép 2025 címmel megjelent dokumentum szerint olyan adó- és járulékrendszert érdemes célba venni, amely az adózás súlypontját leveszi a jövedelmekről, és még inkább a forgalmi szférára helyezi át. A fideszes politikus kiemelte: a program adóbevételi többlettel operál, amelyet új munkahelyek révén ér el.

Matolcsy György szerint a célokból következően érdemes megfontolni az egykulcsos személyi jövedelemadót és annak családi változatát. Szerinte megfontolandó a két- vagy háromkulcsos munkáltatói járulékrendszer, elismerve a foglalkoztatási különbségeket. A rendszerben lenne nulla kulcs, amely ott működne, ahol kirívóan alacsony a foglalkoztatás (24 év alattiak, 55 év felettiek), a járulék általános mértéke 20 százalék lenne, a részmunkaidős foglalkoztatás esetében pedig 10 százalék.

Matolcsy György szerint a szociális szempontokat még erősebben kellene érvényesíteni az áfa-rendszerben. Leszögezte: az ingatlan alapú vagyonadó ezekben az években nem reális, azért sem, mert a Fidesz által szorgalmazott fordulat újból meg kívánja célozni a lakáspiac fellendítését.
Az adórendszer megújítását a munkaadói járulék módosításával kellene kezdeni, azt követően az szja-rendszerrel folytatni, az áfa-rendszer átalakítása viszont hosszú távú folyamat - szögezte le a Fidesz gazdaságpolitikusa.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén tervezi-e az extraprofittal, extranyereséggel bíró cégek megadóztatását, Matolcsy György azt válaszolta: "nagy figyelemmel kísérjük Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász ez irányú javaslatait, aki azt mondta, ez egy új globális korszak, amelyben a gazdagoknak nagyobb áldozatot kell vállalni a szegények érdekében".