A tanulmánynak némi pikantériát kölcsönöz, hogy ez a nemzedék jövőre már részt vesz a parlamenti választáson, amely feltehetően hosszabb időre meghatározza majd a német politikát.

A berlini egyetem a főváros, valamint Brandenburg tartomány, Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália diákjai körében végzett felmérést hogy kiderítse, mit tud az érettségi előtt álló nemzedék az elmúlt fél évszázad történelméről.

A tanulmány ismertetésekor az egyetem szóvivője rámutatott arra, hogy családi körben gyakran esik szó az egykori NDK mindennapjairól, de a politikai és gazdasági rendszerről egyszerűen megfeledkeznek.

Így a fiatalok túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy az egykori Kelet-Németországban létezett halálos ítélet, és a gazdasági célok elérése érdekében egyszerűen figyelmen kívül hagyták a környezetkárosító tényezőket.

A Berlinben és Brandenburgban élő válaszadók 60 százaléka nem tudta, hogy az NDK-ban nem volt demokrácia. Már-már mosolyt fakasztó az a keletnémet érettségizők körében elterjedt hiedelem, hogy a néhai Adenauer és Brand kancellár a NDK vezetője volt.

Ebből a tanulmány elkészítői arra a következtetésre jutottak, hogy a rokonszenves bonni politikusokról a már maguk is kettős nevelésben részesült keletnémet szülök úgy beszéltek otthon, hogy a gyermekeik az hihették, azok a saját országuk élén álltak.

Bajor, vagy vesztfáliai fiatal még véletlenül sem állította egyetlen korábbi keletnémet vezetőről sem, hogy a bonni kormány tagja volt. Más szóval a keletnémetek körében jóval erősebb az ország újraegyesítését megelőzően eltelt fél évszázad megszépítésére irányuló törekvés, amit a felmérést elkészítő egyetem szóvivője szerint csak úgy lehet ellensúlyozni, ha felveszik a tantervbe az NDK történelmének részletes tárgyalását.

Biztosra veszi ugyanis, hogy a tények pontos ismeretében a felnövekvő nemzedék körében aligha vágyna vissza bárki a keletnémet rendszerbe, amely 1989 őszéig könyörtelen diktatúra volt.