Úgy tűnt eddig, hogy a melamin-botrány elkerüli hazánkat, hiszen eddig nem találtak nálunk az eredetileg műanyagok és gyanták gyártásához használt anyagból. Ennek is már vége, miután egy fehér nyuszinak becézett cukorkában kimutatták a mérgező anyagot. Persze csak minimális mennyiségben, az egészségügyi határérték alatt, de ha a gyerek sokat eszik belőle, mert esetleg rákattan, akkor bizony könnyen összejöhet neki egy „kellemes” vesekő. A melamin ugyanis nem oldódik vízben, így nagyszerűen tud felhalmozódni a vesénkben.

Ez és a többi hasonló ételszennyezési eset kapcsán felmerül az emberben a kérdés: hogyan lehet elkerülni, hogy (minél kevesebb) mérget juttassunk a szervezetünkbe, főleg a gyerekeinkébe? A mai állás szerint csak reménykedhetünk, hogy a hatóságok idejében értesülnek, ha „kedves” emberek valamilyen nem odavalót kevernek az ételünkbe, és mi is időben értesülünk róla.

E-kultúra

Azt, hogy ólmozott a paprikánk, dioxinos guargumi van a joghurtunkban vagy melamin található a kedvenc kínai cukorkánkban persze nem tudja senki feltüntetni az adott termék címkéjén. Ezek az anyagok ugyanis véletlenül (esetleg „véletlenül”) keverednek az élelmiszerekbe. A rossz bácsik, akik ezt csinálják nem fogják tudomásunkra hozni egy nagy halálfejjel, hogy vigyázat, mert mérgezett a fehér nyuszi.

Az EU szabályainak megfelelően egyre több információ özönlik hozzánk a konzervdobozokról, hogy a löncshúson kívül még milyen izgalmas adalékokat találhatunk bennük. Az ún. E-számokkal már mindenki találkozott valamilyen terméken, de valószínűleg nem sokan tudják, hogy mit jelentenek. Persze azzal sem mennénk többre, ha az anyagok nevét írnák ki, maximum kétszer akkora címkére lenne szükség. Az interneten (ajánlott a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal weboldala) természetesen tengernyi információt találhatunk az ételünkbe tömött adalékanyagokról, de valószínűleg senki sem fog laptoppal a kezében bevásárolni.

Megnyugtató lehet viszont, hogy az adalékanyagok alkalmazását szigorú előírások szabályozzák. A Magyarországon gyártott ételek a Magyar Élelmiszerkönyv szerint készülnek, amely uniós előírások szerint van összeállítva. A probléma inkább csak az EU-n kívülről érkező élelmiszerekkel szokott lenni. Elég csak az Indiából származó, dioxinnal „dúsított” guargumira gondolni.

A szabályozás ellenére sajnos nem igazán meggyőző az élelmiszeripar adalékanyagokkal kapcsolatos gyakorlata. Nem túl bizalomgerjesztő, hogy színezékeket, tartósítószereket és egyéb nyalánkságokat kell megennünk. Még kevésbé dobja fel az embert az a tény, hogy az illetékes hatóságok nincsenek meggyőződve minden adalék ártalmatlanságáról. Néhány édesítőszerről, mint pl. a szacharin (E 954) kiderült, hogy rákkeltő hatása lehet. Persze ez is mennyiségfüggő, feltehetően senki sem tölt magába olyan irdatlan adag édesítőt, hogy rögtön meginduljon a sejtburjánzás a szervezetében, viszont a lassan, de biztosan elv alapján jobb óvatosnak lenni.

Leselkedő veszélyek

A mérgező anyagokon és a néha igencsak bizarr ételadalékokon kívül még számos olyan veszélyforrás leselkedik ránk, melyek az elfogyasztott élelmiszereken keresztül károsíthatják egészségünket. A híradókból mindenkinek ismerősek lehetnek egy-egy illegális húsfeldolgozó üzem képei. Szerencsére az ott terjengő bűz még nem jut el hozzánk, viszont az ilyen helyeken elszaporodott kórokozók bármikor ellátogathatnak a tányérunkra. Baktériumok, vírusok és paraziták szép számmal hemzseghetnek az ilyen élelmiszerekben, hogy csak egy példát említsünk: szalmonella.

Aztán ott vannak még a különböző vegyi anyagok, rovar-, gomba- és gyomirtók, melyek velünk is könnyedén végezhetnek, ha nem megfelelően kezelik őket. A fent említett, romlott ételekben előforduló kórokozókon kívül persze más biológiai veszélyek is léteznek. Pl. a prionok, melyek a Creutzfeld-Jakob-szindrómát okozzák, vagy allergiát okozó biogén anyagok, esetleg rovarok és rágcsálók anyagcseretermékei is kerülhetnek az ételünkbe. Nem is beszélve a különböző besugárzásokból eredő károsodásokról vagy a csomagolást végző néni egyes tartozékairól, melyek észrevétlenül megbújhatnak a táplálék között.

Az ellenőrzések persze egyre szigorodnak, a laboratóriumi technológiák is egyre fejlettebbek lesznek, azonban mindig előfordulhat, hogy valaki szimpla nyereségvágyból mérget pakol a tányérunkra.

Mindenesetre: jó étvágyat!