Logisztikában segíthet az IgNobel-díjjal "jutalmazott" kutatás
Nagy hálózatokban, például vasútvonalaknál, áruházláncolatoknál lehet megtalálni az optimális útvonalat a legrövidebb út kereséseként ismert matematikai problémával. E kérdés vizsgálatához nyújt megfelelő biológiai modellt a nyálkagombák útkereső módszeré
2008. október 3. péntek 15:31 - Hírextra
A kutatások citromdíjának is tartott IgNobel-díjakat magyar idő szerint péntekre virradóan adták át a Harvard Egyetemen. A díj eredeti angol Ignoble Nobel elnevezése egyrészt a hangzáson alapuló szójáték, másrészt e kutatásokat kevésbé nemesnek (ignoble, nemtelen) minősíti.
A szegedi kutatónő japán kollégáival közösen kapta labirintuskereső kísérleteikre a díjat. Tóth Ágota elmondta, hogy 1998-99-ben dolgozott a Kiotói Egyetemen, kémikusként ekkor működött együtt a japán Nakagaki Tosijukival és Jamada Hirojaszuval a témán. Eredményeiket 2000-ben közölték a Nature című tudományos folyóiratban.
A Physarum polycephalum elnevezésű nyálkagomba sejttelepe amőbaszerű képződmény, amely megfelelő biokémiai modell a legrövidebb út megtalálására. A kutatók labirintusalakzatban kivágott fóliát tettek a sejttömegre, majd megvilágították. A letakart részen, ahol nem érte fény, nem száradt ki a sejttelep, élő organizmusként működött tovább.
A labirintus két pontjába tápanyagot, zabpelyhet raktak. Ekkor egy fonalas szerkezet alakul ki, melynek a tápanyagforrástól távolabbi, például vakvágányoknál levő részei elvékonyodnak és eltűnnek, míg a tápanyagforrások közti utak közül a legrövidebb megerősödik és fennmarad. Végül csak az a fonal marad meg, amely a legtöbb tápanyaghoz jut, ez ér végig a labirintuson, egyúttal megadva a legrövidebb utat.
Tóth Ágota felidézte, hogy hasonló +legrövidebb út+ keresési problémát az argentin hangyák labirintusban való táplálékkeresésére is leírtak kutatók. A hangyák feromont hagytak maguk után vonulásuk során, majd egy idő után mindegyik a legrövidebb utat követte a labirintusban a táplálék felé.
Forrás: MTI
