Gáza régészeti múzeuma

Az 50-es éveiben járó Dzsaudat Dzsudari 22 évvel ezelőtt kezdte gyűjteni az ókori tárgyakat. A múzeumban kiállított 300 darabon kívül, helyszűke miatt otthonában őrzi mintegy ezret. Kovakő nyílhegyek, perzsa amforák, római hajóról származó ólomkemence, görög Aphrodité-fej, Kr. e. XIX. században készített, emberfejet ábrázoló dombormű tartoznak a legértékesebb tárgyai közé - írta az El País című spanyol napilap.

A 367 négyzetkilométernyi terület a régészet kimeríthetetlen kincsesbányája, fáraók, főniciaiak, rómaiak, bizánciak, perzsák, arabok hagyták ott nyomaikat. Gáza az ókor egyik legforgalmasabb pontja volt a Földközi-tenger keleti részén. Távol-Kelet és Európa kereskedelmi útvonalán terült el. Az építkezési vállalkozó Dzsudari szintén minden munkájánál talál valamilyen régi tárgyat. Gyűjteménye gyarapításában segítik a halászok, valamint a tengerparton játszó gyerekek is.

Dzsudari a múzeum fenntartását missziónak tekinti, meg akarja mutatni, hogy létezik egy másik, egy békés Gáza is azon a földön, amely 2500 éve szüntelen háborúk színhelye.

És az al-Mathaf valóban érdeklődést kelt. A megnyitása óta eltelt másfél hónap alatt 15 ezren nézték meg, köztük ötezer diák.

A múzeum a palesztin kormánytól és helyi hatóságoktól nem kap anyagi támogatást, ennek okát Dzsudari abban látja, hogy egyrészt jelenleg más prioritások vannak, másrészt Gáza még ébredt tudatára annak, hogy a régészeti örökséget meg kell őrizni. Évek során sok minden került ki ebből az övezetből, most már ez nem lehetséges.

A múzeum alakításában svájciak és a franciák segítenek, mivel a leletekhez csak arab feliratok vannak és a magyarázat is hiányos.

A múzeumba a belépés ingyenes és teraszával, ahol kő ágyúgolyók és bizánci oszlopfők mellett hűsítőket szolgálnak fel, valóságos oázis a Sati menekülttábor közelében.