Messze nem csak a szebb napokat is látott Kincsem Park és a holmi celebparádéba forduló Nemzeti Vágta jelenti ám a magyar lóversenysportot, hanem sokkal nagyobb sztárok is léteznek a lóversenysport hazai felhozatalából. Világviszonylatban csodájára járnak például a régi nagyok, Kincsem és Imperial méltó utódjának, az Overdose művésznevet viselő ménnek. A magyar versenyló a leghíresebb francia viadalon, a Prix de L’Arc de Triomphe-on indult a hétvégén, és pályacsúccsal győzött is – kár, hogy hiába.

Nyolcszázezer forintért vették

Mielőtt azonban még elregélnénk a magyar csodamén nagyobbnál nagyobb tetteit, érdemes egy kicsit a sportág, vagy úgy általában a lótenyésztés ügyes-bajos szakmáján belül szétnézni. Az Overdose-éhoz hasonló nagy felfedezettek ugyanis csak nagyon ritkán születnek, és csak nagyon ritkán futhatnak be karriert versenylóként. Dózira – merthogy a magyar rajongók már becenevén szólítják a szuperlovat – egyébként a híres newmarketi lóárverésen talált rá gazdája, ahol egyedül a szlovákiai magyar Mikóczy Zoltán licitált rá – ő is csak megérzésből. Dózi pályafutása tehát Angliában kezdődött, s akkor még mindössze nyolcszázezer forintot ért.

Azóta viszont klasszissá érett, nem is akárhogyan: már az első futamát is tizennyolc (!) hosszal nyerte meg a Kincsem Parkban. Bizony erre a teljesítményre a szülei is büszkék lennének, a szintén angol apa Starborough, és a szomszéd szigetről, Írországból származó anya, Our Poppet is, akik ugyan mindketten kiváló tenyészlovak, de egyikőjük sem tűnt a világ legjobbját hátrahagyó pacinak. Fiuk láttán azonban dagadhatna a mellük, ha ez egyáltalán szokás lenne a lótársadalomban, vagy egyáltalán a tenyésztők között. Apropó, ezúttal is köszönet Mrs. Robinsonnak, aki négy éve megejtette a randit a fentebb említett két telivér között, aminek gyümölcseként néhány hónap múlva, nagyjából három éve megszületett Overdose.

Elnézték a szervezők, vagy el akarták nézni?

Dózi azonban ma már az SCH Racing nevű istállóban készül újabb megmérettetéseire, olyanokra, mint a hétvégi, párizsi futam volt. A Hippodrome de Longchampban aztán csak azért nem tudta zsinórban tizenegyedik versenyét is behúzni a szélvészgyors Dózi, mert akadt egy kis kellemetlenség a futam körül. Azaz először úgy tűnt, ismét legyőzhetetlen lesz a piros-fehér-zöldbe öltözött osztrákkal, Andreas Suboticscsal a nyergében repesztő klasszis, de a francia szervezők valamit csúnyán elnéztek.

Pedig Overdose formája több volt, mint biztató, még az egyik lófelvezetőt is fellökte a pályára menet. Aztán a távon is megmutatta a Ribánszky Sándor által trenírozott csodaló, és több hosszt vert a másodikként befutó Dandy Manre és lovasára, az igen tapasztalt Dettorira. Kár, hogy hiába. Ugyanis az egyik szerencsétlen ló, Fleeting Spirit a rossz rajtgép miatt bennragadt az indítóban. Persze ez még önmagában nem lenne tragédia, de a versenybírók úgy döntöttek, hogy érvénytelenítik a futamot. Csakhogy a belső pályákon futó lovasok ezt nem láthatták, és a húsz egységből a legtöbben továbbszáguldottak.

Összeesküvés Overdose ellen?

Aki azonban otthonosan mozog a lóverseny nem mindig makulátlan világában, az tudhatja: nem olyan egyszerű egy ilyen mértékű hibát ejteniük a szervezőknek. Egyet? Hiszen hibák egész halmaza vezetett odáig, hogy Overdose trénere, és gazdája úgy döntött: nem állítják oda másodszor is, a megismételt futam rajtjához Overdose-t. Persze vádaskodni kár lenne, még akkor is, ha furcsábbnál furcsább események láncolata vezetett végül odáig, hogy a megismételt pályán a francia Marchand D’Or diadalmaskodjon. Akinek a tulajdonosa a nemzetközi szinten is ismert és irigyelt Jean-Louis Giral…

Arról nem is beszélve, hogy egyes vélemények szerint a beragadt ló is bír egyfajta francia kapcsolatokkal, és hogy a bírók előbb is leinthették volna a futamot, hiszen jól láthatták, hogy az egyik indító nem nyílt ki. Ráadásul újraindíthatták volna másnap is a futamot, azaz el is halaszthatták volna. Nem tettét, sőt. Sokan állítják – köztük a magyar csapat is –, hogy a versenybíró nem hogy jelezte volna a rossz rajtot, egyszerűen feltett zászlójával azt sugallta a lovasoknak, hogy minden rendben. Ezek után persze a tréner úgy döntött, hogy még egy futam fáradalmainak nem teszi ki Overdose-t, mert a ló egészsége mindennél fontosabb.

Kincsem méltó utódja

Az egyik legjelentősebb európai lóverseny tehát úgy ért véget, hogy a mi Dózink nem írta be magát teljesen a történelembe, csak majdnem. Ugyan nem lett meg tizenegyedik sikere, sőt a balul sikerült futamon a megközelített pályacsúcs is az enyészeté lett, de még ezzel is föntebb srófolta talán az árát. A legjelentősebb szaklapok címlapján hetek óta ő szerepel, és mindenki rá kíváncsi. Sőt, mindenki őt akarja. Sejkek, milliárdosok szerte a világból vennék meg, de Overdose nem eladó. Még hetekkel ezelőtt kínáltak érte két millió dollárt (emlékeznek rá, hogy mennyiért jutott hozzá Mikóczy az árverésen?), de a tulajdonos azt mondja, Dózi nem eladó. Azt szeretné ugyanis a felvidéki vállalkozó, hogy nagy elődeihez hasonlóan magyar színekben nyerjen minél több futamot.

Akár fogadhatunk is rá, hogy fog is még néhányat.

(Friss hír, miszerint Overdose tulajdonosa, Mikóczy Zoltán nem nyugszik bele a botrányos párizsi versenybe, és párbajra hívja a megismételt futamos győztes francia Marchand D'Ort. Előfordulhat, hogy októberben még Hongkongban összecsap a két atompaci, de az is lehet, hogy csak egy a párbaj céljából megrendezett baden-badeni viadalon lesz mód a nagy találkozóra. Az Index információi szerint 500 ezer eurós pénzdíj kerülhet kilátásba, ami bizony csábító lehet a francia ló gazdáinak is. Mindenesetre várjuk a fejleményeket, és szurkolunk Overdose-nak.)