Az idei orvosi Nobel-díj főszereplője két igencsak alattomos vírus volt, a rákkeltő humán papillómavírus (HPV) és az AIDS-et okozó humán immundeficiencia-vírus (HIV). Így vagy úgy, de valószínűleg senki számára nem ismeretlenek ezek a nevek, de nem árt egy kicsit részletesebben utánuk nézni, ha már értük ítélték oda a legrangosabb tudományos díjat. A HIV és a HPV két teljesen eltérő víruscsoportba tartoznak, és teljesen másként rombolják az ember szervezetét. A közös pont a nemi úton terjedés, de miután valaki peches módon megfertőződött valamelyik kórokozóval, a két különböző vírus már teljesen más sejtcsoportot választ magának a rombolásra.

A HPV és a méhnyakrák

A friss Nobel-díjas Harald zur Hausen professzor arra jött rá még 1976-ban, hogy a méhnyakrákot bizony vírus okozza, már pedig nem más, mint a HPV, illetve annak néhány változata (kb. 130 típust jegyeznek). Hausen nem csak ezt fedezte fel, hanem a vírus egész rákkeltő mechanizmusát feltárta, aminek köszönhetően két évvel ezelőtt megszülethetett a méhnyakrák (illetve a HPV) elleni védőoltás.

A HPV nemcsak a méhnyakrákkeltő hatása miatt okoz komoly gondokat az emberiségnek. A vírus nagyszámú variánsa mindenféle elváltozásokat okoz a bőrön és a nyálkahártyákon, főleg a nemi szerveken, ezen kívül sok más kellemetlen rákféleséget is előidéz a férfi és a női ivarszerveken egyaránt. A szájon valamint az ánuszon kialakuló tumoroknál is találhatóak HPV által gerjesztett változatok.

A humán papillómavírus a DNS-vírustípushoz tartozik, azaz a virion egy DNS-molekulát tartalmaz. Miután sikeresen behatolt a célsejt belsejébe az örökítőanyagot, eddig még nem ismert módon a sejtmagba juttatja, majd szaporodni kezd, sejtenként 20-100 vírust produkálva. Ez persze még nem okozna rákos sejtburjánzást, mindegyik vírus hasonlóképpen sokszorozza magát, viszont a HPV a humán genomba keveredve igen csúnya dolgokat művel.

A vírus genomja két onkogént (rákserkentő gén) tartalmaz, nevezetesen az E6 és E7 elnevezésűeket. Ezeket az onkogéneket persze nem azért hordozza magával a vírus, mert gonosz és direkt rákosítani akarja az embereket, hanem egyszerűen szüksége van rájuk a saját szaporító mechanizmusához. Az E6 és E7 gének által kódolt fehérjék ugyanis blokkolni képesek a sejtciklusban résztvevő egységeket, melyek akkor lépnek működésbe, amikor a sejt DNS-ét valami károsodás éri. A vírus behatolása pedig pont ilyen fajta károsodásnak számít. Ekkor a sejt olyan fehérjéket kódol, melyek beindítják a programozott sejthalál folyamatát, ami persze a vírusnak nem fekszik, hiszen ha a sejt elpusztul, akkor nem tudja legyártani az új vírusokat. A HPV tehát megakadályozza a sejthalált, azért hogy szaporodni tudjon, viszont így a humán sejtek is egyre tovább osztódnak, aminek rákos daganat lesz a vége.

A HIV és az AIDS

A humán immundeficiencia-vírus az ismerősebb kórokozó a kettő közül. Az idei orvosi Nobel-díj két másik nyertese: Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier, akik a vírust egymástól függetlenül azonosították a ’80-as évek elején. A rejtélyes immunbetegség, amelyet az újonnan felfedezett vírus okoz szinte a semmiből bukkant elő. Az AIDS (Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttes) néven hírhedté vált kór olyan immunrendszeri hiányosságokat okozott, melyek eddig teljesen ismeretlenek voltak az orvostudomány számára.

A HIV egy ún. retrovírus, ami annyit tesz, hogy a virion egy RNS-molekulát hordoz magával örökítőanyag gyanánt. A célsejtbe történő behatolás után a vírus az RNS-t egy reverz transzkriptáz nevű enzim segítségével DNS-sé alakítja át, amely aztán már „vígan” beépül a humán sejt genomjába. Ezek után már indulhat az új vírusok szaporítása. A HIV által megtámadott sejtek végül elpusztulnak, ellentétben a HPV okozta sejttúltengéssel, itt a sejthiány okozza a betegséget.

A HIV egy fehérvérsejt típust támad meg nagy előszeretettel, méghozzá a CD4+ T-limfocitákat, melyek elengedhetetlenek az immunrendszer normális működéséhez. Mivel a vírus fokozatosan pusztítja ezeket a sejteket, így egy bizonyos sejtmennyiség alatt az immunrendszer szépen felmondja a szolgálatot. Ebben az esetben beszélhetünk AIDS-ről.

Míg a HPV ellen már létezik védőoltás, addig a HIV szabadon garázdálkodhat az emberi szervezetben. A HIV virionjában található enzim, a reverz transzkriptáz ugyanis nagymennyiségű hibát (mutációkat) csinál a DNS létrehozásakor, ezért az új vírusok mindig kisebb eltérésekkel szabadulnak ki a fertőzött sejtekből. Így a még működő immunrendszer nem tudja beazonosítani őket.

Az orvosi Nobel-díj mindenképpen jó kezekbe került. Mindkét vírus azonosítása és működési elvének megértése nagyban hozzájárult milliók életének megmentéséhez. Az AIDS ugyan még nem tartozik a gyógyítható betegségek köze, de a HIV-fertőzés időben történt felfedezése esetén kezelhető az immunrendszer leépülése, azonban a vírussal a fent említett okok miatt még nem tudunk elbánni. Ez már a jövő Nobel-díjasainak feladata lesz.