Társadalmi Klíma Riport címmel a Tárki és az Image Factory havi rendszerességgel járja körül a közvéleményt leginkább foglalkoztató témákat. Reprezentatív kutatás segítségével vizsgálják, miként vélekednek az emberek az aktuális kérdésekről. Részletes kommunikációs- és médiaelemzés során állapítják meg, hogyan kapcsolódnak a politikai és az üzleti élet szereplői a témáról folyó párbeszédhez. Vizsgálatuk arra is kiterjed, a média miként dolgozza fel a napirenden lévő ügyeket. A legfrissebb kutatásban a külsőről alkotott véleményt járták körül.

A felmérés szerint a lakosság 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, amikor belenéz a tükörbe, míg 13 százalékuk az esetek többségében érez ugyanígy. A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyanígy.

Az emberek egynegyede párválasztásnál a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tízedik magyarnak a külső az elsődleges párválasztásnál. A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek. Emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak.

A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8 százalék.
A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék. A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A fővárosiak 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.

Első ránézésre a politikától távol áll a szépség kérdése, azonban éppen a politika világa az, ahol a jó megjelenés kulcs lehet a sikerhez.Míg a korábbi amerikai kutatásokban a babarcú politikusokat részesítették előnyben, addig ma az a lényeg, hogy az arc hozzáértést sugalljon - állítják a szociálpszichológusok. Egy 2007-es román kutatás ellenben arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A szemérmesebb magyar közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Emlékezetes azonban, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetben hozott újat a magyar politikába, hanem e pártok jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak mind az öregedő MSZMP-káderekkel, mind az MDF-kormány szürkeöltönyös politikusaival szemben - derül ki a kutatásból.

Egy teljes iparág, a szépségipar épül az emberek bizonytalanságára és arra a vágyára, hogy maguk is alakítani tudják saját külsejüket. Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért, ami átszámítva közel 2000 milliárd forintot jelent. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének. Nem meglepő módon a beavatkozások döntő többségét (91 százalék) nőkön végezték, míg a férfiak közvetlenül lényegesen kisebb mértékben érintettek. Tavaly több mint egymilliárd dollárt fordítottak csak zsírleszívásra.

Magyarországon a plasztikai műtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. Azonban nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek kevesebbet a magyarok a nyugati fogyasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg az EU-ban átlagosan havonta 4000 forintnak megfelelő értékben költöttek 2006-ban kozmetikai termékekre az állampolgárok, Magyarországon ez az érték alig haladta meg az 1200 forintot.