Ellephati a szemét a fővárost?

A többit azért nem zárják be, mert akkor a szemét az erdőkbe kerülne. De a 89 telep kapacitása is legfeljebb még egy-két évre elegendő. A szükséges műszaki adottságokkal nem rendelkező telepek pedig szakadatlanul mérgezik a környezetet. Mivel pedig ezeken fizetni kell a szemét lerakásáért, Moszkva körül az illegális szeméthegyek egész gyűrűje alakult ki.

Ma a városban évente keletkező 27 millió tonna szemét mindössze 6 százalékát dolgozzák fel újra (recycling), és 13 százalékát égetik el, a többi 81 százalék a szeméttelepekre kerül.Egyesek szerint azonban a kép nem ennyire sötét, mert a telepeken is válogatják a szemetet, csak éppen az ebből származó bevétel magánzsebekbe kerül. E zsebek tulajdonosai a jelen helyzet fennmaradásában érdekeltek, s ez igencsak nehezíti a problémák megoldását.

A moszkvai önkormányzat illetékesei éppen a héten jelentették be, hogy hat éven belül a város minden körzetében lesz szemétégető, és a keletkező hulladék több mint 40 százalékát dolgozzák majd fel újra. A meleget és áramot is termelő szemétégetőket német, francia és olasz cégek építik majd. Jelenleg hat ilyen égető van a városban, és további négy épül. A környezetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szemétégetés szintén nem veszélytelen.

Szakértők szerint a szemétprobléma a kilencvenes évek elején keletkezett, amikor felszámolták az ezzel foglalkozó állami vállalatokat, és magánvállalkozókra vették kezükbe a folyamatot.Ezért az illetékes környezetvédelmi hatóságok szakértői szerint a megoldáshoz fel kell támasztani a hulladék feldolgozásával foglalkozó állami vállalatokat, üzemeket kell létrehozni a szemét válogatására és újrafeldolgozására, szemétégetőket kell építeni, a moszkvaiakat rá kell venni a szemét szelektív gyűjtésére, jócskán meg kell emelni az illegális szemétlerakásért kiszabható bírságokat, s végül a problémakör megoldására kell fordítani azt a pénzt is, amelyet a szeméttelepektől a környezet szennyezése miatti bírságként szednek be - ez tavaly 14 milliárd rubel volt.