Szekeres Imre honvédelmi miniszter a NATO-védelmi miniszteri találkozón tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a korábbi terv az volt, hogy tíz év alatt 0,1 százalékkal növelik a védelmi kiadások összegét. A 2009-es költségvetés tervezete szerint 338,388 milliárd forint lesz a tárca költségvetése. Védelmi feladatokra így jövőre

7 százalékkal több jut, mint az idén, amely a GDP 1,17 százalékát jelenti majd.
A miniszter az MTI kérdésére közölte, optimista azzal a magyar javaslattal kapcsolatban, amely szerint a közös műveleteket közös pénzügyi háttérrel kellene biztosítani. Mint mondta, bízik abban, hogy miniszterkollégáit meg tudja győzni arról: ez igazságosabb és hatékonyabb megoldás lenne a jelenleginél.

Ismertetése szerint Magyarország kezdeményező szerepet vállalt abban, hogy racionálisabban és hatékonyabban használják fel a tagállamok haderejét és pénzügyi lehetőségeit. Hozzátette: fél éve indult el a konzultáció erről a javaslatról, ez nyilván hosszú folyamat lesz, sok szempontot kell mérlegelni.

Jelenleg az a rendszer van érvényben, hogy mindenki maga finanszírozza vállalt feladatait, ám több tagállam adott esetben képes lenne nagyobb részvételre a közös műveletekben, ha erre meglenne a pénzügyi lehetőség - mondta, hozzátéve, bízik abban, hogy a következő tanácskozásokon sikerül ebben előre lépni

Hozzátette: ugyancsak a költségmegosztást szolgálja a többnemzeti együttműködés, például a közelmúltban beindított C-17-es szállítógépprogram is.

Szekeres Imre azzal az újságírói kérdéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi pénzügyi válság hogyan befolyásolja a NATO-tagállamok anyagi helyzetét, azt mondta: bízik benne, hogy az, amit ezekben a napokban átélünk, kezelhető és nem befolyásolja tartósan az érintett államok költségvetését, illetve védelmi kiadásait.

A miniszter szerint azért fontos mérföldkő a budapesti NATO-találkozó, mert jövőre el kell készíteni a szövetség új stratégiai koncepcióját.

Ismertetése szerint 1999 óta megváltozott a világ, teljesen új helyzet alakult ki Magyarország számára is.

Mint mondta, amikor 9 éve Magyarország belépett a NATO-ba, "szigetország" volt, ugyanis egyetlen szomszédos ország sem volt tagja a katonai szervezetnek. Jelenleg viszont már mindegyik vagy tag, vagy partnerország.

Beszámolt arról: Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, majd Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott csütörtök délelőtti megbeszélésein világossá vált, hogy jelenleg három olyan kulcsfontosságú terület van, amelyre rá kell irányítani a figyelmet: a jól megtervezett és végrehajtott műveletekre, az ezekhez szükséges képességek megteremtésére, illetve a partnerségi kapcsolatok erősítésére mindazon államok esetében, amelyek egyetértenek a szövetség értékrendjével.

Magyarország vállalja, hogy szárazföldi erők jelenleg 40 százalékos telepíthetőségi arányát a NATO döntése esetén 50 százalékra emeli és továbbra is nagy mértékben vesz részt vesz a közös műveletekben - közölte Szekeres Imre.

Kiemelte, hogy a szárazföldi haderő 12 százalékát külföldi missziókban tartja Magyarország, ezzel a tagországok között a harmadik helyen áll, az Egyesült Államok és Nagy Britannia után.