A magyar NATO
A napokban röppent fel a hír, miszerint Szekeres Imre lehet a NATO új főtitkára. Aztán persze mégsem, de ez most nem lényeges. Mindenesetre megmozdult a fantáziánk és sorra vettük, mi történne a NATO-val, ha a magyar belpolitika színe-java irányítaná a sz
2008. október 11. szombat 13:08 - Ádám Péter
A hazai politikai elit egyre-másra sikeresen képes a helyi lakosság száját folyamatosan tátva tartani. Olyan elképesztő manővereket hajtanak végre, mint a csoportos kivonulás (parlamentből, bizottságokból), lelkesítő beszéd a pártkatonáknak (az a híres őszödi) vagy éppen a titkosszolgálatok remek használata az ellenfélre való rádolgozás céljából (UD-ügy). Politikusainkat tehát joggal tekinthetjük harcedzetteknek, így bátran rájuk bízhatjuk a világ legnagyobb katonai tömörülésének vezetését. Lássuk, mire jutnának vele.
Az elkúrtuk hadászatKezdjük akkor miniszterelnökünkkel, aki immáron négy éve igazgatja az ország dolgait, tehát meg se kottyan majd neki az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetése. Gyurcsány Ferenc egyik nagy erőssége a katonák ösztönzésében rejlik majd. Mint hallhattuk már tőle, ügyesen fel tudja rázni az elkókadt bakákat, akik a kimerítő küzdelem (mutyizás) következtében elvesztették küldetésük valódi céljának tudatát.
Mindenképp Gyurcsány előnyére válik majd, hogy az ellenség rendszeresen nem hisz neki, így nyugodton hangoztathatja majd a legfrissebb haditerveket, nem lesz szükség kódszavakra, máris spóroltunk valamit a büdzsén. A baj csak az, hogy már lassan maguk a katonák sem hisznek a főparancsnoknak, ami nagy nehézségekhez vezet majd a terepen, ahol néhányan önállósítják magukat és lelkes magánakciókba kezdenek. Ez azonban gyengíteni fogja a szervezetet és a hű szövetséges haderő elvesztéséhez vezet majd.
A NATO, azért úgy ahogy egyben marad, bár működőképességét sokan megkérdőjelezik majd. Az Afganisztánban harcoló alakulatok súlyos motivációvesztésben szenvednek a komoly megszorítások következtében, melyeket a főtitkárság kénytelen volt bevezetni a szervezet nehéz anyagi helyzetére tekintettel. A tálibok ezt megszimatolva erőteljes offenzívába kezdenek, majd visszafoglalják az országot. A NATO-tagállamok Gyurcsány lemondását követelik, megszaporodnak az utcai tüntetések, ennek ellenére semmi nem változik a szervezet vezetése élén.
Kivonulási stratégiákKövetkező jelöltünk természetesen Orbán Viktor lesz. A Fidesz örökös elnöke, aki volt már kormányfő is Magyarországon ígéretes NATO-főtitkár lehet. Vezetése alatt a szervezet kimagasló alkalmazkodási stratégiát folytat majd. A kezdeti lazább, mondhatni liberális felfogás után, egy váratlan manőver következtében a NATO-seregek a konzervatívabb harcmodort vallják magukénak. Az ellenség összezavarodik, nem értik miért történt a fordulat, ám ezzel a NATO-csapatok lényeges előnyre tesznek szert.
Az Orbán által irányított szervezet nemcsak váltakozó taktikája miatt válik ütőképes haderővé, hanem kiváló kivonulási érzéke is kezdeti sikerekhez segíti. Az ellenség, pl. a tálibok megjelenése esetén a NATO csapatai nemtetszésük demonstrálása végett összevont kivonulást hajtanak végre. Ez totális értetlenséget idéz elő az ellenfél köreiben, azonban további lépések hiányában hamar felülkerekednek a kezdeti meglepődöttségen. A tálibok ezek után erőteljes offenzívába kezdenek, majd visszafoglalják az országot.
Kedélyes kémügyletekVégezetül nézzük meg, mire is menne Dávid Ibolya mint NATO-vezető. Az MDF régi-új elnöke újabban komolyan beleedződött a különféle titkosszolgálati módszerek használatába. Ez a tudás nagy előnyére válik a szervezetnek, amikor is alaposan rádolgoznak az ellenségre, esetünkben természetesen a tálibokra, minek következtében az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezd. Sajnálatos módon azonban komoly belső ellenállás bontakozik a NATO-n belül, majd az ellenzék embereit is alaposan megfigyelik.
A Dávid Ibolya által irányított szervezet a rendszeressé váló kémbotrányok következtében lassú bomlásnak indul. Egyik tagállam válik majd ki a másik után, és egy új, Oroszország által létrehozott katonai tömörüléshez csatlakoznak. A megcsappant létszámú NATO különböző külső segítséget vesz igénybe az afganisztáni harcok folytatásához. A kívülről érkezett csapatok azonban megpróbálják átvenni az irányítást a szervezet felett, hogy saját gazdasági érdekeik szolgálatába állítsák azt. Céljuk elérésének érdekében szintén titkosszolgálati eszközöket vesznek igénybe, vagyis rádolgoznak Dávid Ibolyára. A történtek miatt a NATO ereje még jobban megcsappan. Ezt kihasználva a tálibok erőteljes offenzívába kezdenek, majd visszafoglalják az országot.