2024. november 24. - Emma

Az RMDSZ és Trianon revíziója

Az RMDSZ szerint a vegyesen lakott erdélyi területeken a románoknak is meg kellene tanulniuk magyarul. Erről nyilatkozott Borbély Csaba és Markó Béla, s nem kell, hogy kétségünk legyen: ez még sokaknál ki fogja vágni a biztosítékot. Kultúrák közeledése, a
2008. október 13. hétfő 19:59 - Kőrösi Viktor Dávid
Nyelvében él a nemzet – tartja a régi mondás, amit akár el is fogadhatunk igaznak, persze némi kiegészítéssel. A nyelv kérdése azonban annyira konfliktusforrás, amennyire integráló erő: a nyelvhasználat „hiúsági kérdés” abban az értelemben, hogy egy ország annál megosztottabb, minél több nyelv él a területén. A többnyelvű államokban ugyanis a nyelvek használata és a nyelv által biztosított kulturális jelenlét nem mindig örvendetes hír a többségi társadalomnak. Ez nagyban függ a politikai kurzustól: Magyarországon például senkinek nem volt problémája azzal, hogy részben állami pénzből újítanak fel épületet a pilisszentkereszti szlovákoknak, aminek nagyjából az volt az oka, hogy a magyarok és szlovákok kiválóan élnek együtt, valamint hogy senkinek nem áll szándékában rontani a magyarországi magyarság és az itt élő nemzetiségek között viszonyt. Helyesen.

Nincs ez így például Romániában, ahol a szűk másfél milliós magyar közösség nyelvtanulási lehetőségei valószínűleg jóval szűkebbek lennének, ha az oktatási politikára az 1989-es rendszerváltás után nem lett volna ráhatása az erdélyi magyar közösséget képviselő RMDSZ-nek. Az esetek elsöprő többségében amennyiben a nyelvoktatásról esett szó, az a magyarság román nyelvtudásáról szólt. A helyzet most fordulni látszik.

Fordulat és reform

Ehhez a fordulathoz vegyünk egy újszerű RMDSZ-retorikát, némi kampányt és a választók bizalmába való beférkőzés szándékát. A Szövetség alapvetően új üzenete valószínűleg ellentmondásosan lesz megítélve a románok köreiben, hiszen elég érzékenyek a kisebbségek jogaira: a románok hajlamosak a kisebbségi jogi kérdésekbe országvesztő szándékokat látni. Ez persze felvet pár kérdést.

Óvatosan?

Először is azt, hogy érdemes-e az RMDSZ-nek óvatosan, legalábbis ennél óvatosabban politizálnia? A válasz igen is és nem is, egyszerre.

Kezdjük a végén: a román politikai elitben sokszor tűnik úgy, hogy konszenzus van: a magyarokkal csak akkor kell közösködni, ha nincs más megoldás a stabil parlamenti többség fenntartására. 1996-ban például 3%-os többséggel rendelkeztek a demokraták és Demokratikus Konvenció pártjai, a Szövetség mégis kormánypárt lett. Miért? Nagy részben azért, mert Romániában a kis többség elég gyorsan kisebbséggé olvadhat.

Ezért hát esélyesebb az a forgatókönyv, hogy az RMDSZ bármennyire is mérsékelt, liberálisabb politikai retorikát folytat, kormányra csak akkor fog kerülni, ha nincs más út a román pártok számára. Ez viszont vonatkozik akkor is, ha egy-egy radikális kiszólást is megenged magának Markó Béla alakulata.

Soviniszta retorika

Ugyanakkor az RMDSZ-nek arra is tekintettel kell lennie, hogy a radikális magyar retorikával aktivizálhatják a szélsőségesek, különösen a PRM szavazótáborát. A helyzet így sem rózsás, bár az elmúlt időszak felvidéki helyzetéhez képest sokkal jobb. A szélsőségek megerősödése azonban nem csak az RMDSZ-nek, de a többi román pártnak és Romániának sem érdeke.

A román pártokban egyébként a nacionalista retorika alaphelyzetben is markáns, a kérdés csupán annak foka. Bár a nacionalizmus nem összekeverendő a sovinizmussal, azonban az alapvetően nacionalista pártok gyakran engednek meg maguknak sovinizmust a magyarokkal szemben.

Mindezt figyelembe véve nem meglepetés, hogy Markó Béla a HírExtrának adott interjújában is azt nyilatkozta, hogy bármelyik párttal el tudják képzelni a koalíciót, azonban a nemzeti liberálisok az elsőszámú favoritok.

Románok is tanuljanak magyarul

Azon túl, hogy az RMDSZ valószínűleg meg fogja kapni, hogy Trianon revíziójára készül és hogy románellenes retorikája Románia területi épségét fenyegeti, érdemes végiggondolni a dolgot.

Románok magyarul
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, azokban a régiókban, amelyekben románok és magyarok vegyesen élnek, nemcsak a magyar gyermekeknek kellene elsajátítaniuk a román nyelvet, hanem a román gyermekeknek is meg kellene tanulniuk magyarul. Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke egyetértett Markó Béla kijelentésével. Két különböző, de egyenlő kultúra és nyelv képviselői közötti meghatározó viszony a kölcsönösség kellene hogy legyen, kölcsönös nyitottság egymás nyelve, kultúrája iránt – magyarázta Borbély László.
Forrás: paprikaradio.ro
Ha valóban a nyelvében él a nemzet, akkor a nyelv megismerésével a nemzet élete sem tűnik majd annyira távolinak és ismeretlennek. Márpedig tudjuk: az ismeretlentől félünk, akár magyarok vagyunk, akár románok. A románok magyarra való tanítása – félő – halott ötlet, s az sem kizárt – hogy finomak legyünk –, hogy a kampány lecsengésével maga az ötletgazda is „elfelejtkezik” a kérdésről. Azonban nagyon úgy fest, hogy Borbély Lászlónak igaza van: a kultúrák közötti kapcsolatok javításának valószínűleg jót tenne, ha a románok is tanulnának magyarul.

Tegyük azt is hozzá: olyat Európában kevés helyen láttunk, hogy a többségi nemzet is nekiáll a kisebbségi nemzet nyelvét tanulni. Románia ebből a szempontból úttörő lehetne, ha nyitottabb lenne és maga mögött tudná hagyni a 20. századi (gyakran értelmetlen méreteket öltő) nacionalizmusát. Ezért Románia aligha lesz úttörő.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását