A legfrissebb hazai adatok szerint a GDP 0,97 százalékát fordítja az ország kutatás-fejlesztésre, míg az uniós átlag még az új tagok csatlakozása után is 1,8 százalék. Magyarországon az 1000 lakosra jutó diplomások száma nem éri el az uniós átlag felét, a műszaki és a természettudományi területeken pedig még kedvezőtlenebb az arány - sorolta az adatokat Molnár Károly az eseményen, amelyen a magyar kutatás-fejlesztés döntéshozói, érintettjei osztották meg egymással véleményüket a felsőoktatás és a k+f kapcsolatáról, a fiatal kutatók lehetőségeiről. A résztvevők szóltak a középiskolások pályaválasztásának befolyásolhatóságáról, valamint az egyetemek és a vállalatok kapcsolatáról is.

Hunyady György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs bizottság elnökségi tagja úgy véli, az alapprobléma nem a felsőoktatás szerkezetének megváltoztatásában van, hanem a közoktatásban, mely jelenleg kevéssé hatékony. A közoktatás változása viszont csak a tanárképzés színvonalának emelésével várható. Hunyady György szociálpszichológus úgy értékeli, hogy a tudás helye változott meg a társadalomban, lejjebb szorult a rendszerváltozás után az emberek értékrendjében.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia elnöke mozgalmuk fontosságát hangsúlyozta a kutatóvá, tudóssá válás folyamatában: a doktorhallgatók 93 százaléka diákköri eredménye alapján jutott be a PhD-képzésbe. Elmondta, hogy bár a hallgatói létszám sokszorosára nőtt az elmúlt években, az igazán kiemelkedő tehetségek száma nem változott. Kiemelte a mester-tanítvány viszony fontosságát, amely pályaképet ad és szocializál.

Korcsmáros Tamás, a Semmelweis Egyetem fiatal kutatója felidézte, hogy őt kíváncsisága vezette erre a területre. Továbblépését segítette, hogy már középiskolás korában kipróbálhatta magát kutatólaboratóriumban a Kutató Diákok Mozgalmának köszönhetően. Korcsmáros felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a beszélgetésnek mind a tíz résztvevője férfi, ami azt is jelzi, hogy a nők helyzete különösen nehéz a kutatói pályán.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke szerint is az egészen fiatal diákokat kellene megcélozni a mérnöki, kutatói pálya népszerűsítése érdekében. A szövetség által évente meghirdetett innovációs versenyre 2007-ben fele annyi fiatal jelentkezett, mint korábban, csupán 52 diák. Úgy véli, a tehetségek felkutatását már 10-11 éves korban érdemes elkezdeni, mert legkésőbb 14 évesen eldől a fiatal pályaválasztása.

A gyerekeket a körülöttük lévő emberek tudják személyesen motiválni - hangsúlyozta Kürti Tamás, a Kürt Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója. Kürti szerint sokféle képzettségű ember találkozására, együttes munkájára van szükség ahhoz, hogy új szemlélet alakulhasson ki.