Mi lesz a gazdasági válság után?
Az amerikai elnökválasztás szinte biztos, hogy a mostani pénzügyi válságon és Irak kérdésén fog eldőlni. Azonban van még néhány olyan téma (energia, környezetvédelem, tudomány), ami, ha nem is lesz sorsdöntő a Fehér Házba vezető úton, de mindenképpen hatá
2008. október 15. szerda 18:59 - Ádám Péter
Amíg az elnökválasztás központi témái körül folyik a közbeszéd java része, addig olyan égetően fontos problémák felett siklanak el a közvélemény formálói, mint pl. a káros anyagok kibocsátása vagy esetleg az őssejt kutatás jövője. Az Egyesült Államok ezekben az esetben vezető szerepet játszik, csak úgy, mint sok más energetikai vagy tudományos fejlesztésben. A két elnökjelölt és helyetteseik vitájában sorra szerepeltek környezetvédelemmel, energetikával foglalkozó kérdések, ám ezek (sajnálatos módon) nem érintették a hallgatóság ingerküszöbét.
Pedig az USA az egyik legnagyobb káros anyag kibocsátó a világon, így nem mindegy, hogy miként tervezi a leendő elnök megoldani ezt a jellegű problémát. Milyen technológiákat gondolja támogatásra méltónak, hogy talán azok segítségével a világ más részein is megoldható lehessen az ilyen típusú környezetszennyezés. Csakúgy, mint a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítása. Igaz, hogy a Nobel-díjasok listáján egy újabb amerikai neve szerepel majd, de a végtermék mindenkinek a hasznára válhat. Tehát egyáltalán nem érdektelen, hogy mibe és mennyi pénzt terveznek pumpálni a Fehér Házból.
Energia és a környezet védelmeMinden szép és jó lesz, ha a két elnökjelölt energetikai programját végigböngészi az ember. Tiszta levegő, zöldellő fák, vidáman hancúrozó gyerekek. De azért van néhány érdekes pont, amit érdemes lehet közelebbről is megvizsgálni. Itt van rögtön a különböző energiaforrások felhasználásának kérdése, ahol igen nagy eltéréseket nem lehet felfedezni a demokraták és a republikánusok elképzelési között.
Barack Obama programjában nagy jelentőséget adnak az alternatív energiaforrások jövőbeni felhasználásának. Bio-üzemanyag és hibrid autók szerepelnek a hosszútávú tervekben, valamint a közel-keleti és venezuelai olajimport csökkentése, és az amerikai energiaszolgáltatók szigorúbb megszabályozása. A demokraták ezen kívül 80 százalékkal(!) csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-ig.
A republikánusok vezető energiapolitikai vonala a hazai olaj és gázkitermelés növelése lenne. Persze John McCain programjában is szerepelnek az alternatív energiaforrások felhasználásáról szóló ígéretek: szél-, nap- és vízenergiai fejlesztések is a napirenden lesznek majd. Az eltérés a két jelölti programban inkább csak a számokban van, pl. a McCain-Palin páros csak 65 százalékos csökkenést tervez a káros gázok kibocsátásában. A Kiotói Egyezményhez való csatlakozásról azonban nem esik szó egyik programban sem. Persze mindezekhez még lesz egy-két keresetlen szava a nem túl gyenge energialobbiknak is, de attól még ígéreteknek egészen pofásra sikerültek.
Tudomány Az innováció és a technológiai fejlesztések is szóba kerültek az elnökválasztási kampányokban. A különböző természettudományos kutatások közül is a genetika és az őssejtkérdés került a középpontba. Ami a genetikát illeti, mindenki el van ájulva ennek fontosságától, főként a mezőgazdaságban használatos génmódosított takarmánynövényeket dicsérik. Bár mindkét jelölt igyekszik megjegyezni a témakör etikai problémáit és egyéb veszélyeit. A humán genetikai kutatásokkal kapcsolatban szintén hasonló reakciók érkeztek mind Obamától, mind pedig
McCaintől: jó-jó, de azért vigyázzunk vele. A republikánusok azonban óvatosabbnak tűnnek ebben a témában, mivel nem merték részletezni a genetika emberekkel kapcsolatos elképzeléseiket.
Az őssejtkutatás már problémásabb témának bizonyult. McCain követné a Bush-kormányzat eddigi politikáját, ami szerint tilos a „játszadozás” az embriókból származó őssejtekkel. A republikánus elnökjelöltnek persze nem a tudományos munkával van fenntartása, hanem az embriók, mint emberi lények mivolta miatt aggódik. És emberekkel kísérletezni (az embriók esetében megölni őket) nem szabadna. Ennek megfelelően föderális bűncselekménnyé nyilvánítaná a humán embriókból származó őssejtkutatás minden változatát.
Ezzel viszont teljesen ellentétes, amit Obama képzelt el az őssejtek kutatásával kapcsolatban. A demokrata elnökjelölt szerint azzal, hogy a Bush-adminisztráció megtiltotta az amerikai kutatóknak az ilyen jellegű munkálatokat, egyszerűen átpasszolta a témában rejlő lehetőségeket más országok tudósainak. Éppen ezért (vagy ezért is) Obama feloldaná a fent említett tilalmat és engedélyezné a humán embriókból származó őssejtek kutatását. Természetesen a megfelelő kontroll mellett. A demokraták elvetik azt az érvet is, miszerint a humán őssejtekkel helyettesíthetők lennének az embriókból származó anyagok.