KDNP: a kormány saját hatáskörben dönthetne a kkv-k kisebb önrészéről

Gyurcsány Ferenc négypontos javaslatának első pontja támogatandó, hiszen a kis- és középvállalkozások számára kezelhetetlen az előírt önrész - mondta Surján László sajtótájékoztatón. Hozzátette: az önrész mérséklésének lehetősége azonban most is a magyar kormány rendelkezésére áll, ám ezt nem teszi meg.

A politikus közölte: a vállalkozói szférára vonatkozó uniós szabályok figyelembe veszik a vállalkozások anyagi erejét, és a térségét, ahol az adott vállalkozás működik. Ez - jegyezte meg - Magyarország számára azt jelenti, hogy a központi régió kivételével a maximális támogatás adható az ország egész területén.

Ez a közepes vállalkozások esetében 60, míg a kisvállalkozásoknál 70 százalékos támogatást jelent. Közölte: ennek ellenére a kormány a 2007-es pályázatokban csak 30 százalékos támogatást biztosított, s a pályázatokban azóta is ekkora támogatást nyújtanak.
"Elképesztő tudatlanság vagy elképesztő pimaszság az EU-tól kérni számon a támogatási határokat, amikor a magyar kormány a saját hatáskörében mesterségesen felemeli a vállalkozások terheit" - fogalmazott a politikus, aki szerint a mai pénzügyi-gazdasági helyzetben nagyon hiányzik a vállalkozások feltőkésítése, amit a kormány az elmúlt években elmulasztott megtenni.

A politikus közölte: a helyzet javítása érdekében a KDNP hárompontos javaslatot fogalmazott meg a kormány, illetve a kormányfő számára. Eszerint egyrészt a kormány azonnal csökkentse a kis- és középvállalkozások EU pályázataiban az önrész mértékét az unió által meghatározott minimumszintre, azaz kisvállalkozások esetében 30, közepes vállalkozásoknál pedig 40 százalékra.

Másrészt a párt fontosnak tartja, hogy pályázni munkahely-teremtéssel és/vagy GDP-növekedéssel járó tervezetekkel lehessen, de ezekhez további, az uniós szabályokon túlmutató feltételeket - mint például az árbevétel-növekedés - ne kössenek. Harmadrészt fontosnak tartják, hogy a nem vállalkozói szférához tartozó pályázatok esetében minden esetben érvényesítsék a támogatás maximális mértékét, a 85 százalékot.

Surján László leszögezte: Gyurcsány Ferencnek nem az EU-hoz kellene fordulnia, csupán Bajnai Gordon fejlesztési minisztert kellene utasítania arra, hogy éljen az adott lehetőséggel, és csökkentse az önrészt a pályázatokban.

Gyurcsány Ferenc kedden jelentette be, hogy a magyar kormány négypontos javaslatot terjeszt az EU állam- és kormányfői elé a pénzügyi válság leküzdése érdekében. A javaslat első pontja megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a második intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a harmadik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.

Ezt a három pontot a szerdai EU-csúcson kedvezően fogadták, a miniszterelnök MTI-nek adott nyilatkozata szerint jelentős előrelépés történt mindháromnál. Gyurcsány Ferenc azt is eredményként könyvelte el, hogy a csúcson nem támadták azt a (negyedik) magyar javaslatot, amely szerint recessziós időben felfüggesztenék a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnökén keresztül szerdán arra kérte Orbán Viktort, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az európai konzervatív pártok is támogassák a Magyarország által javasolt négy pontot.