Abból a szempontból mindenképpen, hogy nagy valószínűséggel elmarad a járulékcsökkentés, s így az ebből adódó bevételcsökkenés is elmarad - mutatott rá a miniszter.Elviekben a bevételi oldal jobb pozícióban lesz, mint az eredeti költségvetési tervben volt, ám a kiadási tételekről még tárgyalni szükséges - vélekedett Székely Tamás, megjegyezve: noha az egészségügyi gazdasági vezetők konferenciáján van, pénzügyi, gazdasági adatokról mégsem tud számot adni.

A miniszter a fórumon azokról a várható főbb jogszabályi változásokról tájékoztatott, amelyek a kormány Biztonság és partnerség elnevezésű programjának az alapját képezik. Ismertetése szerint négy törvényt mindenképpen módosítani kellene még idén ősszel ahhoz, hogy a programban foglaltak maradéktalanul teljesülhessenek. "A maximális elképzelésünk azonban hét törvény módosítása lenne" - tette hozzá.

Székely Tamás álláspontja szerint mindenképpen módosítani szükséges még idén az egészségügyi törvényt, továbbá a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szólót, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényeket.

A miniszter elmondta: hétfőn egyeztet az SZDSZ-frakcióval arról, hogy a tárca módosító elképzelései közül melyeket tudják támogatni. Ezt követően a másik három parlamenti párttal is egyeztetni fog, s ezen megbeszélések alapján alakul majd ki a végleges törvénymódosító csomag - tette hozzá.

A szaktárca vezetője példaként felvetette: tervezik az irányított betegellátási rendszer megszüntetését, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) nincs szerződése egészségügyi ellátás szervezésére, irányított betegellátásra. Rámutatott: rendbe kellene tenni a részleges térítési díjak szabályozását is.

Az egészségügyi technológiák finanszírozásba való befogadásának a szabályozását is "helyre kell tenni" - fogalmazott a miniszter, megjegyezve: az egészségügyi felsőfokú szakirányú képzés rendjét is "teljesen újra kell szabályozni".

Az orvostechnikai eszközök és minőségi rendszerük szabályait szintén meg kellene alkotni - mondta Székely Tamás. Hozzátette: meglesz az a szabályozás is, hogy a szakellátási kapacitásokat hogyan lehet átcsoportosítani akár intézményen belül, akár intézmények között.
A miniszter utalt arra is, hogy az EGVE statisztikája szerint - amelyhez 98 kórház szolgáltatott adatokat -, a bérnövekmény aránya 11,6 százalék volt, a dologi kiadások növekménye pedig 10,6 százalékot tett ki.

Amikor a kormány öt százaléknyi béremelés-fedezetet a központi költségvetésen keresztül odaadott, s arra a kórházak több mint hat százalékot tudtak rátenni; akkor "gondoljuk végig azt, hogy mégis van-e kórházi eladósodás" - vetette fel a konferencián Székely Tamás.