A nők profi műgyűjtők
Műgyűjtés-múzeum-mecenatúra, Esettanulmányok a jelenkori magyar gyűjtéstörténetből címmel Ébli Gábor esztéta kötetét mutatja be hétfőn a Műcsarnokban a Corvina Kiadó.
2008. október 18. szombat 08:52 - Hírextra
Ébli Gábor 10 éve kutatja a műgyűjtés történetét, s ebben a témakörben ez a harmadik kötete. A könyv 20 fejezetre oszlik, s ezekben olyan témákat elemez, mint a szociológia, a gazdaság művészeti vonatkozásai, a női ízlés vagy az emigráns magyarok gyűjteményei - mondta el az MTI-nek Ébli Gábor.
A nőkről hangoztatta, hogy kevesebb közöttük a gyűjtő, de rendkívül szakszerűek és nemcsak festményeket gyűjtenek, hanem művészi ékszereket is.
A férfiaknál a vadászszenvedély, a becsvágy, a szerzés öröme motiválja a műgyűjtést, szimbolikusan a hatalmat fejezik ki vele, "libidó jellegű szenvedélyről van szó" - fejtette ki a szerző.
Ébli Gábor munkájában összeveti a gyűjtő, a múzeum és a mecénás viszonyát. Egyik fő hiányosságnak tartja, hogy nem tekintik egymást partnernek. A műgyűjtő keveset jár múzeumba, nem tudja, hogy mit talál ott. Megnéz egy-két kiállítást, elolvas egy-két könyvet, s öntelten állítja, tudja, miről van szó. A muzeológus erkölcsi fölényét érzékelteti a gyűjtővel szemben, mert feltételezi róla, hogy gazdag.
A szerző a szocializmus évtizedei maradványának tartja ezt a bizalmatlanságot a két fél között. Ami a mecenatúrát illeti, a legtöbb cég marketing vagy pr szempontok alapján vesz részt a műtárgyvásárlásban, vagy kiállítás támogatásban. Alig van olyan gyűjtemény vagy kiállítás cégeknél, amely minőségében, szakmailag megállná a helyét - fejtette ki a szerző.
Könyvében foglalkozik a galériások műgyűjteményeivel, ezek komoly értéket képviselnek. Az ő gyűjtőmunkájuk jó barométer a műtárgypiacon, mert amíg ők vásárolnak, azt jelzi, hogy bíznak a gyűjteményük jövőjében.
Növekszik azoknak a galériáknak a száma, amelyek a fotográfiákat gyűjtik. Ébli Gábor üdvözlendőnek és óriási lépésnek tartja, hogy megjelentek külföldi művek magyar gyűjtőknél.
Emlékeztetett Nemes Marcell gyűjtőre, aki a XX. századelőn vásárolt Cezanne-t, Van Goghot és az ő munkája nyomán vannak ilyen művek Budapesten.
Elindult ismét ez a fajta gyűjtés, és a külföldi festmények számának növekedése a magyar műtárgypiacon attól függ, hogy kapnak-e szakmai elismerést, és a 100 leggazdagabb magyar közül beszáll-e valaki ebbe a gyűjtőmunkába. Ébli Gábor szerint a magyar művészet iránti figyelmet az kelti fel igazán, ha külföldi képek kerülnek Magyarországra.
Forrás: MTI
