1949-ben éppen október 20-án szabadalmaztatta a ma használatos vonalkódok elődjét, a koncentrikus körökből álló kódot két amerikai úriember, név szerint Norman Joseph Woodland és Bernard Silver. Pár évvel később ők kezdték el továbbfejleszteni találmányukat, melynek végeredményeképpen született meg a mostani vonalkód.

De mire is jók ezek a fehér és fekete vonalak? Egy számsorozatot kódolnak, és talán nem mindenkinek okoz meglepetést, hogy az információt a fehér „oszlopocskák” hordozzák. A számokból pedig megtudhatjuk az adott termék származási országát (első három számjegy), a többi pedig a gyártóról árulkodik, illetve arról, hogy amit a kezünkben tartunk (vagy csak a vonalkódját lessük) hányadik a gyártó által készített listán.

A vonalkód szinte elengedhetetlenül fontos részévé vált az életünknek, erről tanúskodik a mai napra választott dalunk, melyből az ünnepléshez mottót is kölcsönöztünk. A Kispál és a Borz Tiszai pu. (azaz pályaudvar) című daláról van szó, amelyből még sok más érdekes dolgot is megtudhatunk. És mi nemcsak ezért szeretjük.