Hozzátette, hogy a 64 ügyből 31-et továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, mert súlyos alapjogsérelmet tártak fel. A rendőrfőkapitány 29 ügyben válaszolt: 3 esetben helyt adott a panasznak, 4 esetben azt részben fogadta el, a többi esetben elutasította.

Kaltenbach Jenő kiemelte, hogy a gyülekezési joggal kapcsolatos panaszok szinte mindegyikét elutasította a rendőrség.

Juhász Imre, a panasztestület alelnöke azt mondta: az eddig megvizsgált panaszok két fő eseménnyel - a március 15-i nemzeti ünnepen történtekkel, illetve az április 11-i, Clark Ádám téri előállításokkal - kapcsolatban érkeztek. A nemzeti ünnepen történt rendőri intézkedés kapcsán egyetlen panaszt sem találtak megalapozottnak. A Clark Ádám téren történtek miatt érkezett kifogások azonban a testület szerint megalapozottak voltak; a grémium több alkotmányos jog sérelmét állapította meg - tette hozzá.

Bencze József országos rendőrfőkapitány egyik esetben sem értett egyet a megállapításokkal - mondta a testület alelnöke, hozzátéve: a rendőrfőkapitány határozatát bíróság előtt támadhatják meg, ám az eljárás kimeneteléről hivatalos tájékoztatást nem kaphatnak. Információik szerint eddig elindított ügyeik még folyamatban vannak. Juhász Imre úgy látja, a panaszok elutasítása "rossz üzenet" október 23-a előtt.

Összefoglalása szerint a rendőrség irányítását és kiképzési rendszerét át kell alakítani úgy, hogy az jobban vegye figyelembe az emberi jogi szempontokat. Úgy vélte, a rendőrség részéről szemléletváltozásra van szükség; a rendőröknek ki kellene emelniük a rendbontókat, és védeniük kell a gyűlésen békés céllal részt vevők gyülekezési jogát.

Ferenczy Nóra, a testület tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban felértékelődött a civil kontroll jelentősége, hiszen a rendőrség maga is elismerte: tavaly október 23-án szakmai hibákat követett el. Ennek jegyében panaszbejelentő lapot adtak ki, amelyen az állampolgárok közölhetik a velük szembeni vélt jogsértéseket, ezeket pedig a bizottság megvizsgálja.

Féja András, a testület másik tagja arról beszélt: kevés információjuk van az embereknek arról, hogy a rendőrök igazoltatás címén mire jogosultak, de maguk a rendőrök sincsenek mindig tisztában azzal, hogy egy-egy intézkedésnek van-e jogalapja. Mint mondta, e területen sok tennivaló lenne, egy konfrontáció után ugyanis az állampolgárok jogsértést panaszolnak megalapozott és jogos intézkedéssel kapcsolatban is.

Kádár András testületi tag azt mondta, hogy az intézkedések általában jogosak, de az arányosságot nem mindig tartja szem előtt a rendőrség.

A kormány tavaly májusban kezdeményezte a rendőrségi törvény módosítását, amelynek nyomán létrejött a rendőrség szakmai tevékenysége felett civil kontrollt gyakorló Független Rendészeti Panasztestület. A grémiumhoz panasszal fordulhat bárki, akit sért a rendőri intézkedés vagy annak elmulasztása. A február 25-én megalakult panasztestület elnöke Kaltenbach Jenő egykori kisebbségi ombudsman.