Az eredeti program szerint a kancellár Drezdában a szövetségi kormány, valamint a tartományi kormányok illetékes minisztereivel aligha akart a tandíjakról tárgyalni, ez azonban közvetlenül a rendkívülinek mondott csúcs előestéjén immár elkerülhetetlennek látszott.

A berlini oktatási minisztérium megbízásából készített, s a megbízók akarata ellenére kiszivárgott tanulmány szerint ugyanis a magas tandíjak az elmúlt időszakban jóval több fiatalt riasztottak vissza a továbbtanulástól, mint azt bárki is feltételezte volna. A tanulmányból feketén-fehéren kitűnt: a 2006-ban érettségizett német fiatalok közül csaknem 20 ezer mondott le a továbbtanulásról a magas tandíjak miatt.

Németország több tartományában létezik tandíj, annak legfőbb pártfogói a konzervatívok. Erre utal, hogy a mintegy 500 eurós szemeszterenkénti tandíj azokban a tartományokban létezik, amelyek konzervatív irányítás alatt állnak. Így Alsó-Szászországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában, továbbá Baden-Württembergben, Bajorországban és a Saar-vidéken. Volt tandíj Hessenben is, ott azonban azt a közelmúltban eltörölték, miután megrendült a konzervatív CDU uralma.

A német szociáldemokraták mindig is tandíjellenesek voltak, s ezt azzal is demonstrálták, hogy az általuk vezetett tartományokban a tandíjat nem vezették be.A kiszivárgott tanulmányban foglaltak pártállástól függetlenül erősen megdöbbentették az illetékeseket. Ráadásul az elemzés arra is rávilágított, hogy az elmúlt időszakban Németországban a tandíjakról kibontakozott éles vita még azokban a tartományokban is elbizonytalanította a fiatalokat, amelyekben nincs tandíj.

A berlini oktatási minisztérium hivatalosan egyelőre nem foglalt állást az ügyben, de a kiszivárgott értesüléseket nem cáfolta. Ugyanakkor - Franz Müntefering újdonsült pártelnökkel az élen - vérszemet kaptak a szociáldemokraták vezető politikusai, ismét - s a korábbinál is határozottabban - követelve a tandíj eltörlését.